Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
4363 kérdés, hiszen nagyon nem mindegy, hogy ez a termőföldszerzést ellenőrző hatóság mennyire tud hatékonyan működni. Ugyanis, ha kevés lesz az ember, kevés a pénz, és az intézmény egész szellemiségét ugyanúgy a passzivitás fogja át itatni, és a konkrét kérelmekre reagálás fogja csak jellemezni, és háttérbe fog szorulni az állam birtokpolitikai céljainak az érvényesítése, akkor egy rendkívül bürokratikus, aktatologató, túlterhelt szervezetet fogunk csak kapni, ami nem fogja azokat a c élokat végrehajtani, amelyekre önök létrehozták. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény egy egész friss törvény, még a nagy része egyébként hatályba sem lépett, és máris jelentős számú rendelkezést módosítani kell. Talán ennek kapcsán is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy körültekintőbben kellene kodifikálni és komolyabban venni az egyeztetetéseket, mert akkor talán ezek a problémák is elkerülhetők lettek volna. A javaslatban egyébként több helyen előjön a Magyaryprogramra úgymond rá húzás, több olyan dolgot is találni benne, amit nem emiatt kell módosítani, csak gondolom, így jobban hangzik, de mivel ezek egy részét tudjuk támogatni, itt most nem is térek ki rájuk részletesen. Fontosnak tartanám például a honlapokon való megjelenítésé t azoknak a “szúrópróbaszerű” ellenőrzéseknek, amelyekről szól a javaslat. Nyilván adatvédelmi aggályokat figyelembe kell venni, és nem lehet részletes adatközlést elvárni egy nyilvános honlapon, de jó lenne, ha láthatnánk kívülről azt, hogy működike ez a jogintézmény, vagy csak esetleg a kedélyek lecsillapítására hozták létre. A következő téma: a most tárgyalt polgári törvénykönyvben jogi személy számára 50 évet engednek haszonbérleti szerződésnél. Én ott egyébként benyújtottam, hogy 25 év legyen, és öröm mel látom, hogy ez a 20 év megjelenik önöknél. De ahogy már mondtam, jó lenne bizonyos esetekben ezt még rövidebb időre csökkenteni. A 6. §ról egy mondat: itt azt szabályozza, hogy ki lehet díjmentes a földhivatalokkal összefüggésben. Érdekel, hogy példáu l az NFA direkt maradte ki, hiszen nekik is szükségük lehet információra. De egyébként lehet, hogy ez máshol szabályozva van, ha így van, kérem, tekintsék semmisnek az észrevételemet. (15.00) A 6. § (5) bekezdésében szerintem félreérthető a megfogalmazás, ugyanis azt mondja, hogy a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek. De szerintem az adatokat pont azért kell kikérni, pont azért van rájuk szükség, hogy meg tudjuk állapítani a jogügyletről, hogy egyáltalán jogellenese. Gondolom, ez lenne a cél, és ne m az, hogy csak akkor lehessen kikérni az adatot, ha már eleve kimondták a jogügyletről, hogy jogellenes. Kétlem, hogy ez lett volna a jogalkotói szándék. Helyette például jobb lenne egy ilyen megfogalmazás, hogy a jogügylet jogellenességének, a részt vevő felek személyének s a többi, s a többi megállapítására. A 6. § (7) bekezdésében a megfogalmazás szerint az ingatlanügyi hatóság az adatokat kizárólag a termőföld használatának jogellenes átengedésével kapcsolatban használhatja fel. Remélem, hogy véletlenü l maradt ki, nem szándékos az, hogy a jogellenes megszerzésről nem rendelkezik ez a paragrafus. Nem tudom, direkt maradte ki, de tényleg remélem, hogy nem. Hiszen az ingatlanügyi hatóságnak foglalkoznia kell a jogellenes megszerzéssel is. A 13. §t, akárm ilyen jól hangzik, az egyszerűsítés jelszavát követve, teljesen feleslegesnek érzem, hiszen a vázrajzok záradékoltatását nem az ügyfél, hanem az ügyfél által megbízott földmérő végzi. Az ügyfél nem is találkozik a földhivatallal. A módosítás szerint a föld mérőnek kellene tehát az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetnie. Viszont akkor az igazgatási szolgáltatási díj a földmérőnek járó vállalkozási díj része lenne, vagy azzal mi történne? Az új rendelkezés, úgy gondolom, inkább bonyolítani fogja az ügyinté zést, annak ellenére, hogy az indokolásban pont az egyszerűsítést nevezték meg célnak, ugyanis számlázási problémákat vet fel. Nem is beszélve arról az esetről, amikor a pénzt vissza kell utalni. Ugye, ha állami szerv a kérelmező, vagy ha az
