Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
4357 haszonélvezet mellett a haszonkölcsön szabályozását is beraknám ebbe a törvénybe, ha már a zsebszerződé sek ellen akarunk harcolni. A vízgazdálkodásról szóló törvény. Egyébként a törvény leírja a jelenlegi eljárásrendet - nem is igazán értjük, hogy ez most miben új , az tény, hogy beletesz bizonyos költségelemeket, hogy csak olyan mértékben lehet emelni a v ízdíjat, ami ezt indokolja - de hát ki fogja ezt ellenőrizni? Tehát én arra leszek kíváncsi, hogy melyik lesz az a hatóság, amely megállapítja, hogy mondjuk, az alkatrészárak mennyit nőttek, és hogy miért kell, jogose az a vízdíjemelés vagy nem. Tehát meg int csinálunk egy olyan szabályozást, amelynek egyébként értelme semmi nem lesz, de hát ha ráérnek a jogalkotók, akkor tegyék ezt. Vízi társulatok. Az előbb már említettem, hogy szerintem kapnak egy selyemzsinórt. Lehet, hogy még ezt nem mindenki így érti, de akik ezt leírták, kíváncsi lennék, láttake már közelről vízi társulatot - például olyat, aminek tízezer tagja van , és olyan szabályt írnak elő, hogy a tagokra nézve bármilyen kötelező döntést - és itt nemcsak a díjról van szó, hanem sok minden egyéb ről is - kétharmados szabállyal kell meghozni. Hát számoljuk már ki, még ha száz főt képviselhet is valaki, hogyan jön össze egy társulati közgyűlésre, mondjuk, közel ezer ember. Gondolkodott ezen valaki? Én most is azt mondom, hogy sokkal korrektebb lenne , ha azt mondanánk, hogy ez egy ördögtől való intézmény - igaz, hogy több mint százéves, és normálisan működik a 90 százaléka, és lehet, hogy vannak benne simlisek, de akkor nem az egészet kellene fölrúgni. Honnan is indult ez az egész történet, képviselőt ársaim? Onnan indult, hogy volt a Fidesznek egy választási ígérete, hogy megszünteti a termelői hozzájárulást a rendszerben, és majd állami feladatnak tekinti. Mi történt? 2010ben megszűnt ez a dolog, 2011ben nagyjából ugyanazt a pénzt, amit korábban a t agok befizettek, megkapták a vízi társulatok. Azóta meg egy fillért sem. Ez egy aljas szemét dolog. Nem tudok rá mást mondani. Ugyanis akkor ne ígérték volna meg, hogy az állam helytáll. Magyarul: most még azt a lehetőséget is elveszik tőlük, a saját működ ési feltételeiket, ami nélkül egyébként nem fogunk tudni öntözni. Mert az idén könnyen szórakozott a jogalkotó, mert nem volt belvíz, de ki tudja, lesze tavasszal belvíz - és majd ki fogja azokat a munkákat ellátni? Volt, amikor 300400 ezer hektárról kel lett szivattyúzni a vizet, amit egyébként nagyobb részben ezek a társaságok végeztek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kellene egy ilyen rendszert fenekestül felforgatni és tönkretenni szándékosan! Mert itt nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy itt van néhány olyan cég, amelyiket nem szeretünk, és akkor az egész rendszert kidobjuk, attól függetlenül, hogy milyen hasznos meg milyen jó munkát végez. Lehet ez állami feladat, de akkor azt kellett volna a törvényben szabályozni, hogy a feladatokat átveszi az állam, és ennek a fedezetét meg ennek a technikai eszközrendszerét meg egyebet biztosítja a termelők helyett. Hozzáteszem, nem biztos, hogy ezt az Európai Bizottság jó néven vette volna, ugyanis tiltott támogatásnak minősülne szerintem ez a dolog. Szólnom kell a honvédségi területek ügyéről. Örültem ennek, mikor elolvastam, aztán rájöttem, hogy azért maradt ebben még megoldatlan probléma. Ugyanis ez valóban rendezi azt a kérdést, amin évekig vitatkoztunk mi is a Honvédelmi Minisztériummal annak idején, hogy ki fizeti a révészt, mármint a lőszermentesítést meg az egyéb ügyeket - és elnézést, nem Révész Máriuszra gondoltam, hanem a klasszikus mondást idéztem (Derültség.) , ebben ugyanis le van írva, hogy ezt a munkát majd elvégzi a honvédség, amit kifizet a V idékfejlesztési Minisztérium, és majd a használók meg utána szépen benyelik, és kifizetik neki. Ezzel két baj lesz. Az egyik, hogy hol lesz a kontrollja. Tehát hogy mondjuk, egy várpalotai volt lőtér lőszermentesítése mennyibe kerü l, ki tudja azt megmondani? Nem lehete azzal visszaélni, hogy csak ennyit szabályozunk ebben a törvényben? Hát, kíváncsian várom majd a végrehajtási utasítást, mert itt lehet nagyonnagyon durva szám is. Onnantól kezdve ezek a területek pedig parlagon fog nak maradni, mert senki olyan nem lesz, aki hajlandó lesz ennek a költségeit átvállalni, ha ezek akár több tíz- vagy százmilliós nagyságrendűek.
