Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
4358 A másik, hogy tényleg rendezi ez a törvénymódosítás azt a részt, amit a honvédség nem használ, és amiről egyért elműen lemond. Nagyon sok ilyen terület van, eléggé csökkent létszámmal működik most a magyar honvédelem, és hát csökkent területi igénnyel. Viszont vannak a honvédségnek olyan területei - és erre hívnám fel külön a figyelmet , amelyek nagyonnagyon ritká n, de használatban vannak. Most nem az éleslőtereket mondom, ahol minden tele van lőszerrel meg egyébbel, hanem mondjuk, azokat a területeket, ahol ilyen felvonulási területek vannak. A mi megyénkben is van nagyon sok, Tapolca környékén, Várpalota környéké n, ahol soha egy szem lőszer nem volt, csak időnként, mondjuk, egy évben két napra - de mondjuk, olyan hely is van, ahol már öt éve nem volt senki, és a honvédség nyilván ragaszkodni fog hozzá, mert az egy működő alakulatnak a területe - megjelennek katoná k sátorral, egyébbel, ott eltöltenek néhány napot, aztán elmennek. Ezeket a területeket most nem az NFA adja bérbe, hanem közvetlenül a honvédség, és elég komoly bevételük van. Szerintem országos szinten a honvédségnek ebből milliárdos nagyságrendű bevétel e van, mert tudom, hogy konkrétan Várpalota környékén olyan 150 millió forint körüli bérleti díjat fizetnek az ilyen típusú területekért elsősorban a juhtartók, mert ugye ez másra nyilván nem nagyon jó. Tehát jó lenne ebbe a szabályozásba azt is berakni, h ogy mi van azokkal a területekkel, amelyeket egyébként nem akar átadni a honvédség az NFAnak, mert honvédségi terület, de valamit kellene vele kezdeni, hogy azzal tude ő maga, tehát ezt én visszahagynám a honvédség hatáskörébe, nyilván megfelelő állami k ontroll mellett. Csak jelzem, hogy most itt nagyjából a bérleti díj aranykoronára vetítve tízszerese, mint az állami földbérletpályázatoknál. Mert annyira gyenge minőségű területekről és viszonylag magas bérleti díjakról van szó, hogy körülbelül úgy jön ki , hogy mondjuk, egy aranykorona és tízezer forint körüli a hektáronkénti bérleti díj. Tehát akkor el lehet képzelni, hogy ez azt jelenti, hogy tízezer forint, és nem 1250 forint a bérleti díj. Tehát csak azt mondom, hogy kár lenne ezeket a területeket kivo nni a normális termelésből, a másik pedig az, hogy a honvédségnek is elég komoly bevételt jelent. Tehát biztosan lehet erre megoldást találni. Ez is már valamelyest előbbre lépés, ami ide le van írva, de szerintem nem oldja meg teljesen a problémát. A káre nyhítési törvényben találtam egy pontot, ezt majd tisztázzuk a szakértőkkel, mert szerintem a megtermelt termék értékét kétszer vonja le a jogalkotó, amikor a káralapot számolja. Nem akarom részletezni, mert nagyonnagyon szakmai ügy, tehát hogy most mit h ol vesz figyelembe, de úgy ítélem meg, hogy a 69. § (2) bekezdésében, amit leír, hogy mit kell beszámítani a kárenyhítéskor, úgy gondolom, hogy magát az értékesített terméket, magyarul: ha le kell silózni egy jégvert kukoricát, akkor a hozamértéknél egysze r beszámítja, utána meg azt mondja, hogy vonja le, amennyiért eladta. Innentől kezdve duplán vonják le, tehát magyarul csökkentik a kártalanítás mértékét, ami szerintem nem volt jogalkotói szándék, legalábbis, ahogy az előzetes dolgok kapcsán erről beszélt em. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, nagyjából elmondtam, ami problémánk volt ezzel a törvénnyel, illetve bocsánat, egy dolgot még nem. Ugye ez a törvény megszünteti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló ’97es törvényt. Ez valahol érthető, ugyanis 1997ben nem voltunk az Európai Unió tagja, és ha valaki nem tudná, ez a törvény szabályozza, hogy milyen mértékben kell növelni a mezőgazdasági területekre fordított támogatásokat. Nyilván ezt az egész uniós csatlakozás felülírta, tehát mindenki tudja po ntosan, hogy a nemzeti támogatási részt nem lehet olyan arányban növelni, hogy a teljes támogatás összegének megfelelően, mondjuk, inflációkövető legyen, mert az nagyon nagy összeg lenne, azt egyetlenegy magyar költségvetés nem bírná ki. Viszont ugyanez a törvény szabályozza az agrárjelentést is, amit éppen most tárgyaltunk a mai bizottsági ülésen, és nyugodtabb lennék a jelentés sorsát érintően, ha már itt, ezzel a törvénnyel együtt benyújtották volna az országgyűlési határozati javaslatot. Ami elfogadható , hogy ez innentől kezdve nem törvényben szabályozzuk, mert nehogy valakinek az jusson eszébe, hogy ezt a valóban használható szakmai anyagot, ami kifejezetten a szakmának és azoknak az elemzőknek szól, akik az agrárium fejlesztésében érdekeltek, hogy ezt megszüntessük. Mert ezzel a törvénnyel, ha ez így marad, akkor nyilván az agrárjelentés is véget ér.
