Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - „A fogyasztó mindenek előtt - a közműszolgáltatások helyzete” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4301 kiemeljük a magántulajdon és a piac köréből, és működésükre, működtetésükre más társadalmi mechanizmusok at találjunk. Először is a közművek többnyire természetes monopóliumok. Ebből az következik, hogy egyáltalán nincs mód arra, hogy több eladó versenyezzen, vagy csak nagyon korlátozottan. Jellemző ezenkívül az ágazatra a nagy beruházásigény. Ez az előzőhöz hasonló probléma. A közszolgáltatások többnyire komoly beruházást igényelnek, és eleve korlátozza a piacot, hogy csak nagy, tőkeerős vállalatok tudnak versenybe szállni. A szolgáltatások sajátossága továbbá a rugalmatlan kereslet. A paradicsomról ugyanis l e tudunk mondani, ha muszáj. A vízszolgáltatásról, a tömegközlekedésről - főleg ha nincs autónk , az energiáról nem vagy csak iszonyú nagy áron, komoly következményekkel. A kereslet rugalmatlansága tehát nem csupán a fogyasztói kiszolgáltatottságot jelent i a vállalattal szemben, hanem egyúttal komoly ellátásbiztonsági, zsarolási potenciált is. Végül említsük meg, hogy az információs aszimmetria egy olyan probléma, amely természetesen általában jellemző a piacokon, itt azonban fokozottan megjelenik, pontosa n a fent említett monopol piacszerkezet miatt, hiszen semmilyen természetes kényszer nincsen, amely felmerült információ megosztására vagy a többlettudással való nem visszaélésre ösztönözné. Hiszen nincsen verseny. Ezek a fenti közgazdasági szempontok nem azért fontosak, mert ezek automatikusan körülírnák a közszolgáltatások vagy közművek körét és a szabályozásuk pontos részleteit. Nem. Nagyon fontos látnunk, hogy az, hogy mit tekintünk közszolgáltatásnak, vagy tágabban az, hogy mit tekintünk közjónak, hogy an tekintünk a közművekre, az politikai döntést igényel, amelynek messzemenően tekintetbe kell vennie a morális és igazságossági megfontolásokat. A fenti közgazdasági megfontolások azonban arra mutatnak rá, hogy társadalmi hatásokkal, tehát morális követke zményekkel jár az, hogy miként próbáljuk megszervezni a jelenlegi közszolgáltatásoknak tekintett tevékenységeket, hogyan akarjuk a közműveket működtetni. Az eddig uralkodó válasz, a liberalizmus válasza ezekre a közgazdaságtan által felvetett problémákra a z, hogy a problémák megoldását az állam szabályozó szerepe, illetve annak erősítése kell hogy jelentse. A szolgáltatások piaci megszervezése semmi gondot nem jelent abban az esetben, ha az állam tökéletes szabályozó hatóságként működik. Az államilag szabál yozott működésű magántulajdon kapcsán eljutunk a “privatizáció és szabályozás” állásponthoz, amely egyébként a közgazdaságtani főáram által javasolt megoldás, és ez tagadhatatlan előrelépés a szabályozatlan magántulajdon állapotához képest. (10.30) Azonban van ennek az álláspontnak egy nagyon fontos belső ellentmondása. Mégpedig az, hogy tudjuk, hogy az állam korántsem képes olyan jól működni, mint kellene, még szabályozóként sem. Míg elméletileg a magánmonopólium jól szabályozható egy intelligens, okos áll am szabályozó hatósága által, addig a gyakorlatban sajnos jó esély van rá, hogy a szabályozó váljon a szabályozott túszává. Mit tehetünk tehát, ha azt látjuk, hogy a gyenge állam vagy a túszul ejtett állam nem képes kellő erővel fellépni, nem képes a szabá lyozás által a közösségi értékeket és érdekeket érvényre juttatni? Vajon az állami tulajdon lenne a megoldás? Államosítsuk a közműveket, és akkor majd minden jó lesz? Az LMP nem gondolja, hogy ez lenne a helyes irány. Az államról sokszor bebizonyosodott má r, hogy abban a formában, ahogy működött az elmúlt 22 évben, nagyjából ugyanolyan problémás rábízni ilyesmit, mint amennyire a megelőző 40 évben problémás volt. Az állam a közszolgáltatások biztosításában nem feltétlenül jeleskedik, rossz minőségű szolgált atást nyújt, rossz hatékonysággal, sokszor igazságtalanul. Mégis, a központi állami tulajdon vagy akár önkormányzati tulajdon és működtetés nem elsősorban közgazdasági szempontok miatt problémás. Viszont látnunk kell, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan vál tak az állami vállalatok - és ez egy nagyon fontos szempont - olyan politikai alkuk tárgyává, amelyek ezeknek a vállalatoknak a működtetését lehetetlenítették el. Olyan vállalatokról beszélünk, amelyek nagyon gyakran egészen egyszerűen szavazatvásárló gépe kké váltak.
