Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 27 (242. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
4057 költségmegosztókkal kapcsolatos panaszaikkal, problémáikkal, problémás ügyeikkel mely hatósághoz kell hogy forduljanak. A távhőszolgáltatást igénybe vevők ellátásának biztonságához járul hozzá továbbá a gázellátásról szóló törvény módosí tása, amelynek értelmében fizetési késedelem esetén a földgázkereskedő csak meghatározott, együttesen fennálló feltételek megléte esetén kapcsolhatja ki a földgázellátásból a távhőtermelő vállalkozásokat. Így a fizetési késedelemnek meg kell haladnia a 90 napot, a földgázkereskedőnek két alkalommal fel kell szólítania a távhőtermelő vállalkozást a teljesítésre, valamint az érintett engedélyeseknek a részletfizetésről egyeztetést kell lefolytatniuk. A hazai áramtőzsde sikereit értékelve a kormány egy esztend ővel ezelőtt arról döntött, hogy a hazai gázellátás biztonságának növelése, valamint a piaci verseny erősítése érdekében gáztőzsde alapítását kezdeményezi. A szervezett földgázkereskedelmi piac indulásához kapcsolódó szabályok pontosítására éppen azért va n szükség, hogy ez a tőzsde hatékonyan kezdhesse meg a működését. Ehhez kapcsolódik a korlátozott földgázkereskedelmi engedély bevezetése a hazai jogrendszerbe, amelynek lényege, hogy a korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes felhasználókat közvetlenü l nem láthat el, azonban a szervezett földgázkereskedelmi piac tevékenységében részt vehet, ezzel is növelve az e piacon folyó kereskedelem volumenét. A bányászatról szóló törvény módosításának egyik kiemelt pontja, hogy ásványvagyonvédelmi szempontból n em indokolt különbséget tenni a föld méhének kincsei között aszerint, hogy azokat milyen engedéllyel rendelkezők termelik ki. A nem bányászati hatósági engedély alapján ásványinyersanyagkitermelésre jogosított személy vagy engedélyes tulajdonába került ás ványi nyersanyag azon része után, amelyet az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra kíván felhasználni, hasznosítani, egységesen 50 százalékos emelt mértékű bányajáradékfizetési kötelezettség kerül megállapításra. A magasabb bányajáradékmérték alkalmas lehet arra, hogy külön szerződéskötés és egyedi ellenértékmegállapítás nélkül egységesen és automatikusan szabályozza és kifejezze az állami tulajdonból a kitermelő tulajdonába átszálló ásványinyersanyagvagyon értékét. Az 50 százalékos m érték meghatározásánál a javaslattevő azt a gyakorlatot helyezte előtérbe, hogy egy nem bányászati célú tevékenység mellékterméke - például egy halastó létesítése esetén a kitermelt kavics - eredményeként kitermelt ásványi nyersanyagok a legtöbb esetben ér tékesítésre kerülnek, és külön hasznot biztosítanak a vállalkozó számára. A hamarosan kormány elé kerülő ásványvagyonkészletezési és hasznosítási cselekvési tervben megfogalmazott célok teljesülése érdekében módosításra kerül a koncessziós eljárások eddig i szabályozása. Az eddigi gyakorlat szerint a koncessziós pályázatra kijelölhető területek listáját a bányafelügyelet az általa zárttá nyilvánított területekből állította össze. Ugyanakkor célszerű a tapasztalatok alapján biztosítani, hogy a koncessziós pá lyáztatás folyamatában a pályázni kívánó vállalkozások a nyilvánosság előtt is önálló javaslatot tehessenek a közzétett területek listájának bővítésére. Ezáltal biztosítható megfelelően, hogy valóban olyan területek kerüljenek érzékenységi és terhelhetőség i vizsgálat alapján koncessziós pályázatra kijelölésre, amelyek iránt a vállalkozók is érdeklődnek - ez is egy válasz Kovács Tibor képviselő úr felvetésére , s amely biztosítja a sikeres koncessziós eljárásokat is. Új szabályként jelenik meg az olyan szén hidrogénmező ismételt kutatásának kötelezettsége is, amely már termelésbe állított bányatelken belül található, ugyanakkor az adott mezők nem termelnek. Ezáltal a rendelkezés elősegítheti, hogy a potenciális szénhidrogéntartalékokkal rendelkező, de korább an gazdaságosan nem kitermelhető kutakat ismét termelésbe állítsák, újabb, jobb módszerekkel letermeljék, mert időközben valóban változott az a technológiai háttér, amely a korábban nem nyereséges vagy alacsonyabb nyereségességgel bíró mezők letermelését, újra termelésbe való állítását lehetővé tudja tenni. Ez az előírás bizony a bányavállalkozót rászorítja arra is, hogy ne foglalja feleslegesen a területeket, és ezáltal a szabályozás teret enged a szénhidrogén- és geotermikus koncessziós területek bővítésé nek is, tehát versenyhelyzetet teremt a régi monopóliumok felszakításával.
