Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3836 nagyon igényes, nagyon színvonalas, tekintélyes szakmai grémium által évek munkája során összeállított szöveg bizonyos fokig védelemre is szorul. Mert még ha nem is nyúlunk hozzá, akkor is jobb , mint amilyen módosító indítványok ittott, éppen kormánypárti oldalról fenyegetik ezt a minőséget, más témában, nem ma tárgyalt témában, inkább a családjogi fejezetben. De éppenséggel a szöveg szellemisége egészének védelme okán szeretném mondani elsősor ban államtitkár úrnak, hogy ültem én is koalícióban. Szörnyű nehéz! Azt is tudom, hogy a kétharmadot biztosítandó az ember köt kompromisszumokat. De az istenért, kiherélni ne hagyják a törvényt a koalíciós partner indítványai miatt, és kompromisszumnak se lesz jó az, ha van, aki az egész kart szeretné levágni, önök majd megállapodnak a fél kar levágásában. De túljutva a reszketésen és a félelmen, most már valóban a két témacsokorra rátérve, ezek közül az első a Harmadik könyv jogi személyeket érintő szabály ozásával foglalkozik. Méghozzá éppen olyan indítékkal, hogy ennek a szövegjavaslatnak a szellemét védjem más, ennek ellentmondó, korábban elfogadott törvényekkel szemben. A jogi személyekről szóló fejezetek általános szabályként tartalmaznak két elvet mini mum. Az egyik, hogy a jogi személy bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt az indoklás külön ki is emeli. A másik, hogy kicsit szemben az eddig vegyes gyakorlattal, az általános törvényességi felügyeletet a jövőben a nyilvántartó bíróság látja el. Mindkét elv helyeselhető. (12.00) Én azt szeretném, mi azt szeretnénk, ha ezek az elvek szinte kivétel nélkül érvényesülhetnének, és nem jelentenének kivételt az ezt a feles törvényt elvileg nyilván fölülírható más kétharmados törvények sem. Magyarul azt szeretnénk, ha azokat módosítanánk eme Ptk.javaslat szellemének megfelelően. Mire gondolok? Két dologra, és ebből az egyiknek van elsősorban ideológiai, tartalmi, politikai és morális jelentősége. Valóban, itt a szövegben, ahogy említettem, az szerepel, h ogy nemcsak hogy a bírósági nyilvántartással jöhetnek létre jogi személyek, hanem ennek megfelelően a különböző nyilvántartásokat is a bíróságon vezetik értelemszerűen. Az az egyházi törvény, amit megalkottunk - illetve alkotta a csuda, én nem, de a kormán ypárti többség elfogadta , az egyházi törvény tehát más szellemiséget tartalmaz, így politikai döntés, parlamenti többségi, kétharmados döntés eredményeként jöhet létre a jogi személyek egy fajtája, nevezetesen az egyház. Azt hiszem, hogy itt a Ptk.t alk otó jogászok általános igazsága az, amit helyeselni lehet, és nem az az elképesztő kivétel, az az elképesztő lyuk, amit ezen a helyes jogelven a 2011ben elfogadott egyházi törvény ütött. Képtelen helyzeteket okozott az, hogy ezúttal nem a bíróságra bíztuk egy ilyen kiemelkedően fontos társadalmi és morális szerepet betöltő jogi személy, mint az egyház elfogadását, nyilvántartásba vételét és annak vezetését. Képtelen helyzeteket okozott máris, Alkotmánybíróság foglalkozik a dologgal. Nem tudta megmondani a parlament az egyházi státustól megfosztott, ámde a törvényes kritériumoknak megfelelő vallási közösségeknek, hogy mi az ördögért nem nyerték ők el, hacsak nem politikai okból, a parlamenti többség jóváhagyását. Nemcsak itthoni közbotrány támadt amiatt, hog y itt nem ezt a helyesen megfogalmazott jogelvet követtük, hanem a Velencei Bizottság is, amely, biztos vagyok benne, a Ptk. általános szellemét helyesléssel fogadná, kifogásolta az egyházi törvénynek ezt a passzusát, ami éppen hogy ellentmond a mostani po lgáritörvénykönyvjavaslat jogelveinek. A Velencei Bizottság jelentésének kormányoldalról előszeretettel csak az első mondatát idézték, ami úgy szólt, hogy Magyarországon vallásszabadság van. Ez így van, tényleg, vagy így volt. Az utolsó mondatáról azonban meg szoktak feledkezni, amelyben a bizottság éppen emiatt, hogy a parlament dönt és nem bíróság az egyházak létéről és jogállásáról, azt mondja ennek a bizottsági jelentésnek az utolsó mondata, hogy ezt a törvényt pedig módosítani kell. Még egyszer mondom , tudom, hogy kétharmados törvény, másik törvény tehet kivételt a Ptk. általános szabályai alól; amit tisztelettel javaslok, az az, hogy gondoljuk újra, jogose ez a kivétel az egyházi törvény esetén. Szerintem nem.
