Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3837 Itt a professzor urak és tudós jogászok által megfogalmazott jogelvet tartjuk, tartanánk érvényesíthetőnek az egyházi jogállás tekintetében is, különös tekintettel arra, hogy az egyházi törvényben, szemben az itt megfogalmazottakkal, még a nyilvántartást sem bíróság, hanem miniszter vezeti. Ha v isszakerülne a Ptk. szellemének megfelelően az egyházi státusról való döntés joga a bíróságokhoz, akkor a bíróság a bevált gyakorlat szerint szakértőket alkalmazhatna, szemben a parlamenttel, amelyet a törvény, a saját törvénye, az önök saját törvénye arra kötelezett, hogy vitás esetben kérje a Magyar Tudományos Akadémia véleményét. Csakhogy azóta a Magyar Tudományos Akadémia, számos érthető és jogos okból, kifarolt a feladat elől. Azt mondta, hogy ő ezt nem tudja ellátni, mert olyan kritériumok meglétét, t öbbek között hitelvek megítélését várnák tőle, ami nem tudományosan eldönthető kérdés. Szeretném tehát felvetni, hogy a Ptk. elfogadása után, ugyan ez nem kötelező, de mégiscsak vizsgáljuk fölül az egyházi törvénynek azt a tézisét, ami ellentmond az itt me gfogalmazott általános jogelvnek, miszerint jogi személy bírósági nyilvántartásbavétellel létesíthető. Kevésbé ilyen kényes kérdés, de ugyanebben a témacsokorban szeretném fölhívni rá a figyelmet, és nem valószínű, hogy ott idegenkedés lenne, gondolom én, kormánypárti oldalról sem, hogy módosítanunk kell majd - vagy módosítanunk lehet majd, inkább így fogalmazok, mert nem kötelező - az egyesülési törvényt, tehát a civil szervezeteket szabályozó törvényt is. Itt a Ptk.tervezetnek tudniillik az egyik fontos , és azt hiszem, elfogadható, támogatható módosítása az vagy változása az, hogy a bíróságok kezébe adja külön megjelölt kivétel nélkül a törvényességi felügyelet jogát. Míg a civil szervezetekről szóló törvény, a korábban módosított törvénnyel egyébként eg yformán, tehát itt önöket nem akarom elmarasztalni valami szörnyű rontásban, de kétségkívül az új törvény is az ügyészség törvényességi, ha nem is felügyeletét, de ellenőrzését fogalmazza meg. A két fogalom eléggé egymásba csúszik itt a Ptk. szövegtervezet e szerint is. Itt tehát inkább jó szándékkal szeretnénk javasolni, hogy ha már a Ptk. itt egységesíteni akar, és ebben valószínűleg van igazsága és van komoly oka, akkor inkább majd a - noha kétharmados, de ennyiben e szellemben módosítható - civiltörvényh ez nyúljunk hozzá. Még egyszer mondom, ez a javaslat nem olyan politikai kényességű, ezért talán nem is olyan jelentőségű, mint amit az egyházakról kívántam elmondani. A második témacsokor, ha akarom, nem ide tartozik, ha akarom, ide is tartozhat. Ezért ho zom most szóba. Vitatkoztunk már a Ptk.tervezet kapcsán az eredetileg a nem most tárgyalt Második könyvben a személyiségi jogok között szereplő problémáról, az üzleti titok kontra közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogának rendezéséről. Ott nem tudtuk me ggyőzni önöket egy bizonyos dologról, mindjárt mondom, hogy miről, de ha ott ez nem sikerült, akkor annak az elvnek, amit szerintünk érvényesíteni kell a Ptk.ban, akár a most tárgyalt fejezetek valamelyikében, kötelmi jogban vagy gazdasági szereplőket tár gyaló fejezeteknél is volna helye. Miről van szó, amit most ismételten fölvetünk, hogy ha nem ott, akkor legalább ezekben a fejezetekben helyesebb és az átláthatóságot jobban segítő szabályozás kerüljön a Ptk.ba is? Arról van szó, hogy a jelenleg hatályos Ptk. még tartalmaz az üzleti titok vonatkozásában egy nagyon fontos mondatot. Egy nagyon fontos, kivételt jelentő mondatot, azt, hogy nem képezi magánvállalkozásnak sem az üzleti titkát, ha az államháztartás valamelyik szereplőjével, értsd: közpénzre vona tkozóan köt szerződést. A hatályos Ptk. szerint ez közérdekű adat. Tehát ez nem üzleti titok. A már említett, személyiségi jogokat tartalmazó fejezetből érdekes módon ez a kivételt jelentő mondat kimaradt. Ezért szeretnénk legalább más fejezetekbe, ha lehe t, visszahozni. Akkor az volt az indoklás, hogy nem elvi vita van köztünk, hanem azt a fontos szabályt, hogy a magánvállalkozás üzleti titka ez esetben nem üzleti titok, hanem közérdekű adat, önök majd az információs önrendelkezésről szóló törvényben kíván ják megfogalmazni. Őszintén szólva már ezt az érvet sem tartottam elfogadhatónak, mert ugyan mibe kerülne, bocsánat a pesties kifejezésért, ha az egységes jogalkalmazás kedvéért itt a Ptk.ban is benne maradt volna ez a mondat. Annál is inkább,
