Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3831 Látható ugyanakkor az is, hogy jó irányba elinduló törekvések, filozófia és szándékok húzódhatnak meg bizonyos döntések mögött. Vegyünk egy példát: például a szürke- és feketelista törvény szövegébe való beemelése tekintetében, ahol leírjuk, hogy mely kikötések minősülnek minden körülmények vizsgálata nélkül tisztességtelennek - ez a fekete kategória , és melyek, amelyek az ellenk ező bizonyításáig vitatottak, ez a szürkelista kategóriája, de itt is egy hiányos, ám erősíthető rendszerről lenne szó, amely tételesen, taxatíve felsorolhatna még nagyon sok egyéb cselekményt. De itt is egyfajta átvételi szándék volt érzékelhető az életsz erű javaslatokra való reagálással szemben, tehát nagyon sok területen, így a fogyasztói csoportok esetében vagy akár a fogyasztók bizalmával folytatólagosan visszaélő vállalkozások tekintetében nem kerültek beemelésre azok az életszerű, ismert és nagyon kö nnyen leírható tényezők, amelyek már most védhetnék a magyar polgárokat ezen visszaélési formákkal szemben. Az is látható, hogy egy nagyon érdekes különválasztás történt meg. Kijelenti az előterjesztő, hogy semmis a fogyasztó pénztartozásának előtörlesztés ét tiltó rendelkezés, ugyanakkor általános esetben van lehetőség ennek kizárására, a fogyasztó esetében nem. De mi történik akkor, ha a vállalkozásom tartozik? A helyzet az, hogy itt is egy olyan értelmetlen szűkítés következik be, amely egyébként nagyon h elyesen védi az ügyfelet, a fogyasztót, az egyes embert, vagy legalábbis egy védelmi szándékot kifejez, aztán az majd a későbbiekben derül ki, hogy ez milyen eszközrendszerrel párosul. De mi történik a magyar kisvállalkozóval, mi történik azzal, akit nemcs ak mikrohitelekbe kényszerítettek, hanem adott esetben olyan konstrukciókba is, amelyeket a léte megőrzése érdekében kénytelen volt elvállalni, felvállalni, mégsem jelent, mégsem kap semmilyen védelmet azzal szemben, amit foganatosítottak? Tehát elmondható , hogy hasonló történik itt, mint a devizahitel- vagy devizahitelalapú károsultak esetében, a polgárok egy része számára megtörténik a megoldási javaslat kimunkálása, ugyanakkor a széles tömegek számára - adott esetben egy autóhiteles vagy egy kisvállalko zó számára - hasonló konstrukció már nem kerül kimunkálásra. (11.40) Az előtörlesztési díjjal kapcsolatban pedig deklarációra kerül, hogy díjat, kamatot, kötbért nem követelhet, csak azt, ami ténylegesen az előtörlesztéssel kapcsolatos. Hogy ez milyen kate gória vagy mi felel meg ennek, a bíróság feladata lesz eldönteni, és adódik a kérdés, amit bizottsági szinten fel is tettünk, hogy miért a bíróság feladata eldönteni azt, hogy mi az, ami előtörlesztéssel kapcsolatban felszámított költség vagy áthárítás. Me gkérdeztük azt, hogy miért nem lehetett deklaratíve leírni adott esetben életszerű példákat figyelembe véve, hogy mely esetek vonatkoztathatók ide. A válasz az volt, hogy viszonylag magas absztrakciós szintet kíséreltek meg a törvény számára meghatározni, időtálló legyen, ne kelljen sokat módosítani, módosítgatni. De továbbra is fennáll a kérdésem, hogy miért nem lehet az életre reagálva felülvizsgálni adott esetben időről időre ezt a kikötésrendszert, hiszen a parlamentnek ez az egyik feladata, pont ezt cs inálja. Ha csak a saját maguk költségvetését tekintjük, akkor 8 vagy 9 alkalommal módosították az utóbbi hetekben az életre való felülvizsgálati szempontok igényének megfelelve vagy legalábbis megpróbálván megfelelni ennek. Épp ezért, a fent felsoroltak ok án a törvény kifejezetten kerüli a tételes felsorolásokat, de ezzel nem érthetünk egyet minden esetben, hiszen az olyan esetekben, amikor a fogyasztók, vásárlók, polgárok jól felfogott érdekei sérülnek, ezek nem feltétlenül elfogadható magyarázatok. Azt is láthatjuk, hogy a jogszabályoknak megfelelő, az általános szerződési feltételekben történő módosításokat továbbra is elfogadhatónak tartja az előterjesztő, pedig az általános szerződési feltételek esetében egyoldalú módosítás nem igazán életszerű, hogy el fogadható lehetne. Nagyon kevés olyan esetet ismerünk, amikor ez magyarázható, megmagyarázható és alátámasztható - hiszen mit mond ki most ezzel az előterjesztő? Azt mondja ki, hogy elég egy rossz kormányrendeletet hozni, mondjuk, a devizahitelkárosultak ügyében, és onnantól kezdve egy egyoldalú
