Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3821 tevékenységi tilalmat vagy korlátozást rendel el, ne lehessen azt a csúf játékot eljátszani, hogy aláírnak egy szétválási szerződést, és az egyik cég - amelyiket természetesen ilyenkor ki szoktak üríteni - v iszi úgymond a sarat, a másik cég, ahol pedig ténylegesen vígan folytatódik tovább a károkozó tevékenység, mentesül mindenféle tilalom, korlátozás alól. Ennek a vircsaftnak az LMP véget szeretne vetni. A Scheiring Gábor képviselőtársammal benyújtott törvén yjavaslatunknak egyik része, ami az egyetemleges vagyoni felelősségre vonatkozik, tehát például a bírságokért viselt egyetemleges felelősségre vonatkozik, visszaköszön az új Ptk. tervezetében, ezt üdvözöljük is, de mi ragaszkodnánk ahhoz, hogy a különböző közigazgatási hatósági vagy bírósági döntésen alapuló és még le nem járt korlátozások, kötelezések, tilalmak is egyetemlegesen terjedjenek ki a jogutód gazdasági társaságok mindegyikére. Ne legyen többé olyan világ Magyarországon, amikor a közösségi ellenő rzés szervei valamilyen tilalmat, valami közösségi érdeket érvényesítenek, és ezek alól olcsó trükkökkel ki lehet bújni. Még egy dolgot javasolna az LMP annak érdekében, hogy a vagyoni forgalom viszonyai között legyen kellő védelem a korrupcióval, a tiszte sségtelen üzleti magatartásokkal szemben. Azt javasoljuk, hogy az ingatlannyilvántartásban az egyes ingatlannyilvántartási bejegyzések, széljegyzetek mögötti okiratok is - nyilván a különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra is figyelemmel - legye nek megtekinthetőek, illetve azokról is legyen hiteles másolat kérhető. Természetesen mi is tiszteletben tartjuk azokat a szempontokat, ami a jogalkotót vagy a jogszabályelőkészítőt vezette a személyes adatok védelmével kapcsolatban. Úgy látjuk azonban, h ogy egyfelől például a lakásmaffiák elleni fellépés és egyáltalán a tisztességtelen ingatlanügyletekkel szembeni fellépés, másfelől például a tényfeltáró újságírói tevékenységnek a segítése - ami alapvető kelléke annak, hogy a korrupciós nyomást a közéletb en, a politikában csökkentsük - olyan konkuráló érdekek, amiket súlyosan akadályoz az, ha az ingatlannyilvántartásban csak a bejegyzett tényeknek lehet utánamenni, és nem lehet tájékozódni arról, hogy egyébként konkrétan milyen ügyletek, milyen szerződése k alapján került bejegyzésre, illetve széljegyzésre bizonyos jog, illetve tény. (10.50) Tehát akkor, amikor ezt javasoljuk, természetesen tisztában vagyunk a javasolt nyilvánosságkorlátozás mellett szóló alapjogi érvekkel, viszont azt is látjuk, hogy Magya rországon a lakásmaffia, a tisztességtelen ingatlanügyletek rengeteg családot, rengeteg embert tettek tönkre, rengeteg embert öltek meg az elmúlt 1520 évben, és azt is pontosan tudjuk, hogy a gazdasági, illetve politikai korrupció ellen hatékonyan akkor l ehet fellépni, ha a tényfeltáró nyilvánosság hozzáférhet ahhoz, hogy adott esetben tisztességtelen módon vagyonokat hogyan menekítettek ki ingatlan jószágba. A Lehet Más a Politika egy olyan civil jogi kódexet szeretne, amelyik kellő védelmet nyújt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, kistermelőknek, beszállítóknak. Az LMP olyan gazdaságot szeretne, olyan gazdaságpolitikát szeretne ebben az országban, amelyik a helyi gazdaságot erősíti meg, és amelyiknek a fókuszában a helyi gazdaság, a belföldi tőkeképző képesség erősítése áll. A magánjogi kódex tehet azért, hogy Magyarországon ne legyenek többé olyan reménytelenül kiszolgáltatottak a kkvk, a kistermelők, beszállítók, mint amilyen reménytelenül kiszolgáltatottak ma, illetve voltak az elmúlt 2025 évben. Ezért az LMP először is azt javasolja, hogy ne emelje föl az Országgyűlés a korlátolt felelősségű társaságoknál a törzstőkét a jelenlegi félmillióról hárommillió forintra - ennek a hitelezővédelmi indoka meglehetősen csekély. Senki nem gondolhatja komolyan azt, hogy amikor nagyon gyakran egymilliós törzstőkéjű cégek százmilliós üzletekkel játszanak, és több százmilliós károkat képesek okozni, akkor bármilyen hitelezővédelmi szempontot kielégít az, ha most hirtelen félmillióról hárommillióra rántjuk föl a tö rzstőkét. A másik oldalon az a helyzet jelenleg, hogy ha félmillióról hárommillióra megnő a törzstőkeminimum, annak egy nagyon durva piaci kiszorító hatása van a kisvállalkozásokra.
