Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3822 Mi azt javasoljuk, hogy úgy maradjon meg a jelenlegi félmilliós kötelező m inimum törzstőke, hogy mellé írjuk elő azt is, hogy de legalább a saját tőke egyötödével mindenképpen rendelkeznie kell egy korlátolt felelősségű társaságnak. Azt gondoljuk, hogy az, amit esetleg nyerhetünk hitelezővédelmi oldalon, csekély ahhoz a kárhoz k épest, amit egy ilyen nagyon durva tollvonással végrehajtott emelés a piaci kiszorító hatásával okoz. Javasoljuk továbbá azt, hogy amellett, hogy az új polgári törvénykönyv komoly antioffshore szabályokkal mentesíti a honi kis- és középvállalkozásokat at tól, hogy kirabolják őket olyan gazdasági társaságok, akiknek a csápjai különböző egzotikus szigetekre nyúlnak ki, szeretnénk azt is előírni, hogy legyen egy olyan mögöttes helytállási kötelezettség öt évig egy megszűnt kft. esetében is a tulajdonosok irán yában, amelyik például meggátolja azokat az eseteket, amelyek a Megyeri híd építésénél történtek, hogy kisvállalkozásokat, de adott esetben fogyasztókat lehet tönkretenni azzal, hogy valaki kockázatos üzleti vállalkozásba kezd. Az LMP azt javasolja, hogy a kisvállalkozások, illetve fogyasztók irányában a cég megszűnése után legyen a jelenleginél sokkal komolyabb helytállási kötelezettségük a tulajdonosoknak, tehát ebben a tekintetben törjük át a korlátolt felelősséget, ne lehessen a korlátolt felelősséggel úgy visszaélni, hogy közben tisztességes vállalkozókat, illetve tisztességes emberek tömegeit teszik tönkre. Szeretném azt felhozni, hogy az előbb már említett Megyeri hídi építkezésnél rengeteg vállalkozás került csődbe, és hiába zajlik a nyomozás, ezekne k a vállalkozásoknak a termelőkapacitása nem állítható újra helyre. Éppen ezért javasoljuk azt, hogy a kft.k volt tagjai a megszűnést megelőző öt év alatt kivett osztalék erejéig, vagy ha az ezt meghaladta, a saját tőkének a megszűnést megelőző öt éven be lüli legmagasabb összege erejéig egyetemlegesen álljanak helyt a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett azon kötelezettségeiért, amelyek a társaságot a fogyasztókkal és kisvállalkozásokkal szemben terhelik. Javasoljuk továbbá azt, hogy általános jelleggel mondja ki a polgári törvénykönyv azt, hogy a vállalkozások egymás közötti szerződései esetében, amennyiben kis, illetve középvállalkozások a szerződő partnerek, a szerződési határidők hatvan napon túli meghosszabbítására - amennyiben a kkv már teljesített - ne legyen lehetőség. Tehát szeretnénk azt kimondani, hogy minden olyan beszállítói szerződési kikötés semmis, ami arról rendelkezik, hogy mondjuk, ha egy hazai kkv - egyébként teljesen mindegy a nemzetisége a tulajdonosoknak , egy kis, ille tve középvállalkozás teljesített, mondjuk, egy nagykereskedelmi lánc irányába, tehát teljesített, jogosan várja az ellenszolgáltatást, és hatvan napon túlra mégis ma nagyon sokszor kitolják a fizetési határidőt. Az LMP azt követeli, hogy ezek a helyzetek s zűnjenek meg Magyarországon. Azt látjuk, hogy fontos egyéb piacszabályozási, illetve adminisztratív eszközökkel is fellépni, illetve versenyjogi eszközökkel fellépni, de a magánjogi kódex annyit tud megtenni - és ezt meg kell tenni a beszállítók, a hazai k kvk védelmében , hogy a különböző multinacionális cégek, kereskedelmi láncok ne tudjanak visszaélni az erőfölényes pozíciójukkal, ne kelljen fél évig várni azért egy tisztességes vállalkozásnak, hogy megkapja a maga jussát. Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések esetén a Ptk. tervezetének jelenlegi szövege nem védi kellően hatékonyan a kistermelőket a felvásárlókkal, nagykereskedőkkel szemben. Konkrétan arra gondolok, hogy hiába van a tisztességte len általános szerződési feltételekről - érzésünk szerint - egy alapvetően korrekt szabályozás a Ptk. tervezetében, ha egy másik szakaszban a törvénytervezet azt mondja ki, hogy nem minősül tisztességtelennek az olyan általános szerződési feltétel, amelyet jogszabály állapít meg, vagy amit jogszabály előírásainak megfelelően kötöttek. Arról van szó, hogy különböző kormány, illetve miniszteri rendeletekkel le lehet rontani a törvényben, tehát Ptk.ban, versenytörvényben, fogyasztóvédelmi törvénybe n biztosított jogokat, és ezzel végzetesen kiszolgáltatottá lehet tenni például mezőgazdasági termékértékesítési szerződések esetén a mezőgazdasági kistermelőket. Mi azt javasoljuk, hogy az általános szerződési feltételekkel,
