Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3820 hogy egyrészt az új civil kódex adjon hatékony védelmet a különböző offshore lovagokkal, a közvagyon fosztogatóival szemben, és védje meg a hazai kis- és középvállalkozásokat, kistermelőket, beszállítókat. Az elmúlt közel negyedszázadban különböző felmérések szerint a magyar államadósság két és félszerese vándorolt ki különböző offshore cégekbe, tehát egy olyan problémával kell szembenézni, hogy az a pénzszivattyú, ami ilyen különböző adóparadicsomokba nyomja ki a Magyarországon megtermelt jövedelmet, igen jelentékeny mértékben hátráltatja a magyar gazdaság fejlődését, és elsősorban éppen a hazai kis- és középvállalkozásokat hozza hátrányos helyzetbe. Éppen ezért az LMP azt javasolja, hogy miután maga a társasági jog most már az új polgári törvénykönyvnek lesz része, általános jelleggel a tár sasági jogon belül mondjuk ki azt, hogy csak olyan céget lehet Magyarországon nyilvántartásba venni, tehát csak olyan társaság működhet Magyarországon, amelynek a tényleges tulajdonosa megnevezhető. Ha tehát adott esetben egy olyan, külföldi részvétellel m űködő gazdasági társaságot akar valaki Magyarországon alapítani, ahol a külföldi személynek, a külföldi vállalkozásnak a kinti joga nem szavatolja azt, hogy ott, abban az országban a tényleges tulajdonost meg lehessen tudni, akkor a magyar, nyilvántartást vezető bíróságnak tájékozódnia kell arról, illetve az alapítónak igazolnia kell felé, a leendő tulajdonosoknak azt, hogy ki a tényleges tulajdonos. Szeretnénk azt elérni, hogy záros időn belül a magyar üzleti, gazdasági életből tűnjenek el azok a cégek, ak iknek átláthatatlan a tulajdonosi struktúrájuk. Szeretnénk azt elérni, hogy minden magyar vállalkozás, minden magyar fogyasztó számára világos és átlátható legyen az, hogy milyen hátterű cégek mozognak a magyar üzleti életben, a magyar gazdaságban. Tisztáb an vagyunk azzal, hogy az erre való szabályozás csak részben tartozik az anyagi jogra, nyilván az ehhez kapcsolódó módosításokat majd a polgári törvénykönyv megalkotása után az eljárásjogban, a cégeljárási törvényben is át kell vezetni. Egy a lényeg, hogy szeretnénk azt elérni, az LMP arra törekszik, hogy néhány éven belül bárki, aki szerződéses kapcsolatot tervez egy gazdasági társasággal, világosan lássa azt, hogy egy adott gazdasági társaság mögött milyen tényleges tulajdoni viszonyok vannak. Ha tehát va laki, mondjuk, egy olyan céget kíván életre lehelni Magyarországon, amelyiknek történetesen panamai tulajdonosa van, akkor intézkedjen arról, hogy a magyar hatóságok, bíróságok előtt igazolt legyen az, hogy ki a Panamában bejegyzett cégnek a tényleges tula jdonosa. Akkor, amikor a különböző stiklik, mutyik és átvágások üzleti kultúrájával szemben akarunk fellépni, nagyon fontos az is, hogy a szindikátusi szerződések helyzetét rendezzük az anyagi jogban is. Éppen ezért javasolja az LMP azt, hogy ha és amennyi ben egy gazdasági társaság tagjai között létrejön egy háttérmegállapodás, tehát egy szindikátusi szerződés, amely az egyébként nyilvános jogokat valamilyen módon korlátozza, egyáltalán ilyen szindikátusi szerződés csak akkor jöhessen létre, ha a létesítő okirat ezt kifejezetten megengedi, másrészt pedig a szindikátusi szerződés létének tényéről a cégnyilvánosság is értesüljön. Erre azért van szükség, mert nagyon könnyen megkerülhetőek a különböző összeférhetetlenségi szabályok, adott esetben egyébként az e lőbb említett offshore tilalmi szabályok is akkor, amikor mindenféle ilyen háttérmegállapodásokkal próbálják ezeket kicselezni. Azzal is szembe kell nézni, hogy ma Magyarországon különböző tisztességtelen vállalkozások a szétválás intézményével nagyon kö nnyen ki tudnak menekülni a közösségi ellenőrzés alól. Scheiring Gábor képviselőtársammal - éppen 2010 decemberében, ha jól emlékszem - egy társasági, illetve cégtörvénymódosítás kapcsán már tettünk javaslatot arra, hogy csak úgy lehessen érvényesen szét válási szerződést kötni, illetve társaságoknak szétválni, ha nemcsak a vagyonért vagy a vagyoni jellegű kötelezettségekért viselnek a későbbiekben egyetemleges kötelezettséget, hanem ha történetesen egy környezetvédelmi hatóság, a népegészségügyi vagy a fo gyasztóvédelmi hatóság valamilyen kötelezést vagy tilalmat rendelt el a szétválni készülő céggel szemben, akkor a szétválással ne lehessen trükkös módon kimenekülni a különböző hatósági tilalmak, korlátozások alól. Magyarul tehát, ha mondjuk, egy környezet ben okozott károsodás miatt a hatóság valamilyen
