Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3817 azáltal , hogy jogszabályra és nem törvényre utalnak, mint például jogi személyek tevékenysége, egy jogi személy például milyen tevékenységet folytathat, vagy milyen szabály ruházhat fel jogalanyisággal egy jogi személyiséggel nem bíró egyéb szervet. Abban az eset ben például, ha a jogszabályoknak engedjük meg, hogy ezt megtegye, vagy jogszabályokban kerüljenek ezek a megfogalmazások kifejtésre, akkor odajuthatunk, hogy akár önkormányzati rendeletekben is meg lehet határozni például, hogy ki bír jogalanyisággal. Egy ébként a törvényben ez sok helyen visszatér, nemcsak a jogi személyeknél. Tehát nagyon fontos lenne azt tisztázni, hogy azokban az esetekben, ahol a törvény nagyon sok helyen jogszabályt említ, ott törvényre legyen ez kijavítva, hogy önkormányzati rendelet ekben ne lehessen olyan tárgyköröket szabályozni, amit egyébként most az Alkotmánybíróság akár az utcán élés tárgykörében is kifogásolt. Többek közt azt, hogy ott, abban az esetben olyan közösségellenes magatartások és az elkobzás esetkörében önkormányzato k tudnak olyan szabályozást, olyan rendeleteket alkotni, amelyek esetében meghatározhatják azokat a közösségellenes magatartásokat, amelyek a jogalkotó és az alaptörvény szándékai szerint nem önkormányzati rendeletben szabályozhatóak. Ugyanez igaz egy elko bzásnál, tehát egy önkormányzati rendeletben a tulajdon mint alkotmányos alapjog elvonása bizony nem valósulhat meg. Úgy érezzük, amit egyébként az Alkotmánybíróság a közelmúltban a hajléktalanok esetében is kimondott, de jogelvként is megállapított, hogy önkormányzati rendeletben bizonyos dolgokat nem lehet szabályozni, azt itt az új Ptk. rendszerében megnyitjuk, véleményem szerint csak kodifikációs hibaként. Nem szeretnénk, ha ez mégis benne maradna. Fontos lehet ugyanígy a Harmadik könyvnél, hogy olyan e setekben… - és persze könnyű általánosságokban gondolkodni, itt éppen a megszűnt egyesületek vagyonának a felhasználására gondolok, természetesen elsőre abban sem lehet kivetnivalót találni, hogy közhasznú szervezeteknek lehessen ezt a vagyont odaadni, teh át a megszűnt egyesületek vagyonát. Viszont mi van abban az esetben, ha egy egyesület olyan tevékenységet lát el, amelyet esetleg nagyon kevés más szervezet vállal fel, és nincs olyan közhasznú szervezet, amely ezt ellátja? Akkor sérelmes lenne az ő vagyon át vagy megmaradt vagyonát amiatt nem odaadni egy egyébként hasonló tevékenységet végző egyesületnek, mert az éppen nem közhasznú. Ebben az esetben itt a közhasznúsági kitételt kivennénk ebből, ezzel is közelítve, hogy egy egyesület esetén is azok a jogok és azok az elvek vagy az a vagyon, amit ő kezelt, megszűnése után is hasonló célokra szolgáljon. Szerintem a jogbiztonságot és az állampolgárok döntési szabadságát, legyenek azok akár alapítók vagy akár egyéb jogi személyek, megadhatjuk. A jogi személyekné l - ezt Kepli képviselőtársam egy kétpercesben említette - a diszpozitivitás fő szabállyá tétele, tehát tulajdonképpen annak a megfogalmazása, hogy mindent lehet, ami nem tilos, elég veszélyes lehet, hiszen a társasági jogban tulajdonképpen arról beszélünk , hogy milyen szabályrendszer alapján jöhetnek létre új jogi személyek, és ezt bizony a világon mindenhol szigorúan veszik, és eltérést csak akkor engednek, ha ez külön a törvényben meg van határozva. (10.30) Én, akikkel beszéltem jogászokkal, akár társasá gi jogászokkal, ennek hatásait nem tudták megbecsülni, hogy mi lesz, ha ez a rendszer marad fenn. Természetesen várjuk, hogy a kormány erre módosító javaslatokat is benyújt, annál is inkább, mert mint tudjuk, a kódexet változtatás nélkül terjesztették az O rszággyűlés elé, ami egyébként nem probléma, de ezt a jogelvet a társasági jognál a kógenciára kellene cserélni, vagy úgy fogalmazok, hogy a régi kógens szabályokat megtartani. Azt már Gaudi képviselőtársam mondta, hogy valamilyen módon az offshore cégek hálózatát és rendszerét fel kellene számolni. Erre jó javaslat lehet, természetesen más javaslatokra is nyitottak vagyunk, hogy egy alapító okiratban fel kelljen tüntetni azokat a közvetlen vagy közvetett tulajdonosokat, természetes személy tulajdonosokat, akik a cég mögött állnak. Természetesen ez a nyilvános részvénytársaság kivételével értendő, akár többes láncon keresztül is, hiszen ezzel tudjuk megteremteni azt, hogy valóban átláthatóak legyenek a tulajdonviszonyok. Sajnos jelen pillanatban
