Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3816 És most megadom a szót Ertsey Katalinnak, az LMP… (Dr. Schiffer An drás jelzésére:) Igen. Csak jelzem, hogy a levezető elnök a frakciók sorrendjében kell hogy megadja a szót. (10.20) Akkor azt kérem, hogy amint az LMP tisztelt képviselői késznek érzik magukat a felszólalásra, akkor helyezzék be a kártyájukat, és akkor ezt ilyen jelzésnek fogom venni. Úgyhogy megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülünk neki, hogy a Ptk. vitája folytatódni tud, hozzátéve így felvezetésként, hogy majd vélhetően ki fog derülni, hogy a csúszásnak vagy a vita eltolásának mi volt az indoka. Azt tudom feltételezni, hogy némely módosító javaslat készül a kormány részéről, illetve a kormánypárti képviselők részéről, ami természetes is, de várjuk természe tesen ezeket a javaslatokat. Az interneten, az Országgyűlés honlapján még nagy számban nem találhatóak meg, de gondolom, hogy a részletes vitában is hosszú vitáknak lehetünk majd tanúi. Engedjék meg, hogy a Nyolcadik könyvvel kezdjem, ami ugyan az utolsó, de az értelmező rendelkezések az egész Ptk. rendszerére fontos szabályokat és alapelveket is meghatározhatnak, ilyen formában úgy gondolom, annak ellenére, hogy ez a végén szerepel, az elejére kell venni a tárgyalás során. Amit már több esetben elmondtunk, és nemcsak a mi sérelmünk, hanem jogtechnikailag sem tökéletes megoldás, hogy az uniós jognak való megfelelést, hogy a törvény pontosan mely uniós irányelveknek, rendeleteknek felel meg, beleveszik a Ptk.ba. Ez azért káros, mert egyrészről nincs erre jog alkotási kötelezettség, viszont ha a jövőben kijön egy új európai uniós jogszabály, akkor ez azzal fog járni, hogy meg kell változtatni a Ptk.nak nemcsak esetleg az adott jogintézményre vonatkozó, hanem a zárórendelkezések között meglévő szakaszait is. Ez talán túl gyakori módosításokhoz vezethet, hozzátéve, hogy nem is néz ki túl szépen, hogy a kódexünk, a polgári jog kódexének a végén mindenféle európai uniós joganyag felsorolásra kerül, épp elég lenne, ha a kódex tartalmi részeiben ez kifejezésre kerüln e. Aztán ami szintén nagyon fontos, és nem is értem, hogy önök miért ragaszkodnak ehhez ilyen konzekvensen, az a fogyasztó fogalma és abból a kisvállalkozások, vállalkozások kivétele. Önök a fogyasztót csak természetes személyre értik, aminek első hallásra lehet is megfelelő indoka, viszont ha belegondolnak, számtalan olyan kis, közép- vagy mikrovállalkozás van Magyarországon, amelyek abban az esetben, ha üzleti tevékenységükön kívül álló okból vagy területen vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, akko r bizony ugyanúgy fogyasztónak minősülnek. Például a sarki bolt vagy a sarki zöldséges a közüzemi szolgáltatók felé ugyanúgy fogyasztónak minősül, és ugyanúgy meg kellene adni azokat a jogokat, amelyek őt ebben a viszonyrendszerben védik, mint akár egy ter mészetes személynek. Nagyon rossz irány, ha ezt kivesszük. Korábban egyébként a Ptk.ban úgy szerepelt, hogy mindenki fogyasztónak minősült, aki gazdasági vállalkozási tevékenységén kívül eső indokból vesz igénybe bizonyos szolgáltatást. Szintén a Nyolcadi k könyvben, tehát a zárórendelkezéseknél található meg a hozzátartozó fogalma, amely esetében kiterjeszteni lenne indokolt a megváltozott családi, családi jogi és együttélési viszonyokhoz igazítva az élettársnak az egyenes ágbeli rokonára és testvérére. Lé vén, nagyon sokan élnek olyan formában házasság nélkül, de egyébként hosszú kapcsolatban, akár több gyermeket nevelve is, ahol ez a korlátozás adott esetben a Ptk. rendszerét ronthatja le, ha az élettárs egyenes ágbeli rokona és a testvére nem minősül hozz átartozónak a szabályok alapján. Áttérve a Harmadik könyvre: több helyen tapasztaltuk, és ezeket módosító javaslatokkal meg is próbáltuk orvosolni, reméljük, elfogadásra kerül, hogy nagyon sok helyen, nem is értem, hogy miből adódik, a koncepció a jogszabá ly és a törvény kifejezést mintha felcserélné. Lévén, hogy a jogszabály keretébe az önkormányzati rendeletek is beletartoznak, a törvény esetében ez nem áll fenn. Sok esetben olyan garanciális szabályok vagy meghatározások válnak értelmezhetetlenné
