Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SIMON GÁBOR (MSZP):
3812 A törvénykönyvbe építi a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel kapcsolatos, jelenleg kormányrendeletben szabályozott úgynevezett fek ete- és szürkelistát. A tisztességtelen általános szerződési feltételekkel kapcsolatos közérdekű kereset szabályozásánál a javaslat tartalmazza a keresetindításra jogosult szervezetek kiegészített és pontosított listáját. Továbbá a hibás teljesítés általán os szabályai között kimondja a javaslat, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a jogszavatosságra vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára tér el. Ugyancsak a fogyasztó érdekeinek a vé delmét szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetén ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. A kellékszavato sságra vonatkozó szabályok esetében a javaslat megtartja a hatályos szabályozás rendszerét. A jogosult a törvényi rendelkezések keretei között szabadon választhatja meg az igényelt szavatossági jogot, és a másik jogra való áttérés szabályai is megegyeznek a hatályossal. Új alapokra helyezi a kellékszavatossági igényérvényesítési határidők rendszerét, kiiktatva a szabályozásból a feleslegesen szigorú jogvesztő határidőket. A jogosult a hibát késedelem nélkül köteles közölni a kötelezettel. A fogyasztó és a v állalkozás közti szerződés esetében a felfedezéstől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Megszünteti a kellékszavatosság és a jótállás hatályos szabályai közötti indokolatlan különbségeket. A jótállás a felek megállapodása alapján jön létre, önként vállalt többletkötelezettség, kivéve abban az esetben, ha jogszabály ír elő ilyen kötelezettséget. Bevezeti a szerződés relatív sze rkezetét áttörő termékszavatosság intézményét, amely a fogyasztó számára egyes szavatossági jogoknak a gyártóval szembeni közvetlen érvényesítését teszi lehetővé a termék hibája esetén. A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számítot t két évig terheli. Továbbá a kellékszavatosság és a termékszavatosság egymás mellett létező polgári jogi igény, amely esetében a fogyasztó maga döntheti el, hogy egy adott hiba miatti igényét milyen igényként kivel szemben érvényesíti. A Ptk. szerződésekr e vonatkozó szabályozása diszpozitív jellegű, azaz a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. Eltérés még a hatályos Ptk.val szemben az is, hogy a hatályos Ptk. szabályozza a fogyasztói szerződés fogalmát, a javaslatból pedig eltűnik ez a fogalom. Ennek az az indoka, hogy a hatályos Ptk. a fogyasztói szerződést két módon szabályozza. Egyrészt fogyasztói szerződés a fogyasztó, illetve a gazdasági, szakmai tevékenysége körében szerződést kötő közötti szerződés, valamint a jótállás és kellékszavatosság köréb en fogyasztói szerződés mindazon tárgy, az ingó dolog. A Ptk. javaslata nem ezt a metódust követi, hanem mindenhol, ahol a mai értelemben véve fogyasztói szerződésről beszélnénk, ott a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésről beszél. Ebből az követk ezik, hogy minden szerződést fogyasztói szerződésnek tekint, amely fogyasztó és vállalkozás között jön létre, függetlenül attól, hogy milyen típusú, illetve tárgyú a szerződés. Vannak speciális rendelkezései is a javaslatnak, amelyek a fogyasztókra vonatko znak, ezeket tárgykörök szerint lehet csoportosítani. Az egyik a fogyasztói zálogszerződés. Az közismert, hogy a javaslat a zálogszerződést teljesen új módon szabályozza. Az a célja a javaslatnak, hogy a zálogszerződés legyen az a fő biztosítéki szerződés, amelyet alkalmaznak majd a gyakorlatban, és ezért például a Hatodik könyv semmisnek nyilvánítja az egyéb ezzel kapcsolatos szerződéseket, így ez a fiduciárius szerződések tilalmát mondja ki. A zálogszerződések körében szabályozza a törvény a fogyasztói zá logszerződést, aminek a körében egyrészt meghatározza, hogy melyik zálogszerződés minősül fogyasztói zálogszerződésnek, másrészt pedig két területen is eltérő módon szabályoz, mint az általános zálogszerződési szabályok.
