Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SIMON GÁBOR (MSZP):
3813 Egyrészt a zálogjog létrejötte köré ben a javaslatnak az a célja, hogy minél egyszerűbb legyen zálogszerződést kötni. Ennek körében két lényegi eleme van a zálogszerződésnek: meg kell határozni a biztosított követelést és a zálogtárgyat. Ezt az általános szabályok szerint, pont azért, hogy a gazdasági életben széles körben alkalmazzák a zálogszerződést, úgy szabályozza a törvény, hogy körülírással is meg lehet határozni. Azonban a fogyasztók védelme érdekében úgy rendelkezik a törvény, hogy fogyasztói zálogszerződés esetén egyértelműen meg ke ll határozni a zálogtárgyat, illetve összegszerűen meg kell határozni a biztosított követelést is. A fogyasztói zálogszerződések körében úgy szabályoz a törvény, hogy ott csak nyilvánosan lehet értékesíteni a zálogtárgyat, és nem szerezheti meg a zálogjogo sult a zálogtárgy tulajdonjogát. Az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos szerződéskötést a hatályos Ptk.hoz viszonyítva kicsit szélesebb körben, de annak erényeit megtartva szabályozza a törvény. A fogyasztók védelme érdekében láthatók a javasla tban olyan rendelkezések, amelyek teljesen kógensek a fogyasztóvédelem céljából. Így például a javaslat újdonságként szabályozza az elektronikus úton történő szerződéskötést, és ennek körében kimondja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között nem lehet elt érni a javaslat szabályaitól az ilyen módon történő szerződéskötés esetében sem. Ugyanígy a hibás teljesítés körében is kimondja a javaslat, hogy nem lehet eltérni a hibás teljesítés körében a fogyasztót védő rendelkezésektől, az ilyen eltérés ugyanis semm is. Ugyanígy biztosítási szerződés esetén is, ha a szerződő fogyasztó, akkor a törvény szabályaitól csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára lehet eltérni, tehát az ő hátrányukra nem. Illetve a szerződés értelmezése körében is talá lható egy általános, fogyasztót védő rendelkezés, mely szerint ha a szerződés bármely feltételének a tartalma nem állapítható meg egyértelműen, abban az esetben mindig a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A javaslatnak van egy újdonság a a megtámadási joggal kapcsolatban. Általában az érvénytelenségre vonatkozó szabályoktól nem térhetnek el a felek, hiszen éppen ez az egész lényege, hogy az mindenkire feltétel nélkül és kibúvást nem engedően kötelező. (10.10) Egy kivétel van az új javasl atban. Az egyik érvénytelenségi oknál, a feltűnő értékkülönbség szabályozásánál az új szabályozás megengedi majd a feleknek, hogy a megtámadási jogot, a felek megtámadási jogát ezen érvénytelenségi ok tekintetében kizárják. Tehát akármilyen szerződéstípus esetén felmerülhet a kérdés, hogy egy szerződéses szolgáltatásért mennyi a pontos ellenszolgáltatás, és az adott esetben, az adott gazdasági körülmények között, az adott piaci helyzetben nem mindig határozható meg teljes egyértelműséggel, hogy mi az az ará nyos ellenérték egy adott szerződéses szolgáltatásért, amit az egyik fél a másiknak azért a szolgáltatásért nyújtani kíván. Bizonytalanságot szüntethet meg az új jogintézmény akkor, amikor lehetővé teszi a feleknek, hogy ezt a megtámadási jogot kizárják eg ymás között, tehát azt mondják, hogy ha később esetleg ki is derülne, hogy ezért a szolgáltatásért nem ekkora ellenszolgáltatás járna, mi akkor is így szeretnénk megállapodni, ezt szeretnénk, és utána ezt a megállapodást senki érvénytelenné ne tehesse. Ez a könnyebbség, ez a szabadság az, ami a fogyasztói szerződések körében nem engedhető meg. Így tehát a javaslat kifejezetten kinyilvánítja, hogy a feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadási jogot fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben nem lehet ki zárni. Tehát a piac egyéb szereplői, a gazdasági élet egyéb szereplői dönthetnek úgy, ahogy szeretnének, de a fogyasztóval kötött szerződés esetében nem lehet ilyen könnyebbséget tenni. Egyes részterületeken, egyes szerződéses tartalmak érvénytelensége ese tében is van különbség a fogyasztói szerződés és más szerződések között, még mindig az érvénytelenségi körben mozogva. A javaslat minden olyan szerződéses kikötést, szerződéses rendelkezést semmisnek nyilvánít, amely a fogyasztó jogait megállapító bármilye n jogszabályi rendelkezéstől a fogyasztó hátrányára eltér. Ez egy kicsit öszvér megoldás, itt a semmisségről van szó, de csak abban az esetben, amikor a fogyasztó hátrányára térhetnek el. Tehát bármennyire is kógens szabályról van szó, a fogyasztó kedvezőb b
