Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓTH CSABA (MSZP):
3801 véve született meg a kodifikált törvénytervezet, ezért azt képviselőtársaimnak a szükséges módosításokkal, támogatott módosító javaslatok kal együtt elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) (9.10) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Tóth Csaba, az MSZP képviselője. Öné a szó, képviselő úr. TÓTH CSABA (MSZP) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/7971. számon benyújtott, polgári törvénykönyvről szóló javaslat a polgári jogi jogviszonyok alanyaiként ismeri el az ember mellett a jogi személyeket. A Harmadik könyv tartalmazza a jogi személyekről szóló rendelke zést, ezzel beemelve a korábbi, gazdasági társaságokról szóló törvényt. Az új polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat immáron kifejezi azt, amit a polgári jog tudománya és a joggyakorlat már hosszú ideje evidenciaként kezel, nevezetesen azt, hogy a t ársasági jog - mint a vállalkozás szabadságának a joga - a polgári jog része. Ennek megfelelően a most tárgyalt törvényjavaslatnak integráns része az a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag, amelyet eddig külön törvény szabályozott. Természetesen a tár sasági jog szabályozása más módon is elképzelhető; elképzelhető úgy is, hogy a gazdasági társaságok jogát a kereskedelmi jog részének tekintjük, amely különös szabályokat tartalmaz a polgári jog általános szabályaihoz képest. Az 1945 előtti magyar magánjog i szabályozás ezt az elvet követte, mivel a kereskedelmi jogot önálló kereskedelmi törvényben szabályozta, amelynek része volt a társasági jog is. Az 1980as években elkerülhetetlenné vált a gazdaság érdemi átalakítása, és nyomban kitűntek a Ptk. hiányossá gai. Ez vezetett már a rendszerváltást megelőző években a cégjog, a gazdasági társaság jogának önálló szabályozásához, aminek nyilvánvalóan nem elvi, rendszertani, hanem sokkal inkább praktikus, történeti okai voltak. Ebből is következik, hogy miért tér vi ssza az elmúlt negyedszázad során önálló törvényekben szabályozott társasági jog a Ptk.ba. A most tárgyalt törvényjavaslat a magánjog egészének az átfogó kodifikálására törekszik, elvetve ezzel a kereskedelmi jog különállásának gondolatát, ezzel egy olyan kódexet alkotva meg, amelyben az eddig külön törvényben szabályozott magánjogi jogágak - a családjog, a társasági jog - szabályait a polgári törvénykönyvbe integrálja. Ez az átfogó kodifikáció hangsúlyossá teszi azt az igazságot, hogy a polgári törvénykön yv a kódexek királynője. Ezen a téren egyet lehet érteni a törvényjavaslat indoklásával, amely nemcsak azért tartotta indokoltnak a társasági joganyag beépítését az új polgári törvénykönyv tervezetébe, mert az már eleve a polgári jog része, hanem azért is, mert ezzel a jogi személyekre vonatkozó, szinte teljes joganyag szabályozása egy törvényben történik meg, elkerülve ezzel az eddig fennállt párhuzamosságokat, ismétléseket és az esetleges ellentmondásos szabályokat is. Ez az új szabályozási koncepció hozz ájárul továbbá ahhoz is, hogy a jogalanyok magánautonómiájának részét képező vállalkozási szabadság törvényi szabályozása immáron a jogalanyok magánautonómiáját garantáló legfontosabb törvény részévé válik. Ezzel a jogalkotó immáron szimbolikusan is kifeje zi azt, hogy nemcsak az emberi személy sérthetetlenségét, a magántulajdon szentségét és a szerződési szabadságot tekinti a személy magánautonómiája részének, hanem a szabad vállalkozást és ennek érdekében történő társulás szabadságát is. Így a polgári törv énykönyv javaslatának társasági jogi részével szemben nincsen alapvető koncepcionális kifogás. Külön értékeljük azt, hogy a kormány ezt a törvényjavaslatot nem egyéni képviselői indítványként nyújtotta be, és azt is, hogy a benyújtott törvényjavaslatban ne m változtatott a kodifikációs főbizottság által javasolt normaszövegen. Nézzük részleteiben a változást! Újdonság, hogy minden társaság, így a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személy lesz, ez a változás azonban a gyakorlatot alig fogja ér inteni. Eddig is megtehették azt, amit egy kft.: a cég neve alatt minden jogot és kötelezettséget megszerezhettek. Minden társaság, így a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személy lesz. A polgári
