Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓTH CSABA (MSZP):
3802 törvénykönyvet életbe léptető törvény ki fog ja mondani, hogy a már megkötött szerződésekhez nem kell hozzányúlni emiatt, ezek a társaságok a törvény erejénél fogva jogi személyek lesznek. A társasági jog alapproblémája, hogy a kft.nél, az rt.nél a tagok nem felelnek a társaság tartozásaiért. Ezeke t rossz kifejezéssel korlátozott felelősségű társaságoknak nevezzük. Itt két szempont ütközik: a társaság szabadsága, a gyors piacra lépés és cégalapítás azzal, hogy ha ezeket nagyon megkönnyítjük, akkor a hitelezőket sok kár érheti, mert a tagok nem felel nek a társaság tartozásaiért. Az angolszász felfogás az, hogy egy hitelező tisztában van ezzel, és ha emiatt nem akar szerződni, nem akar kockázatot vállalni, akkor ne szerződjön, ha pedig szerződik, akkor viselje a következményeit. A német felfogás - ahov a a magyar jog is tartozik - nem ilyen: szabályok vannak a törvényben annak érdekében, hogy például a törzstőkét ne lehessen felélni, a vállalatot ne lehessen kiüríteni, így azonban kevesebben tudnak kft.t alakítani. A vállalkozók lelkesednek a piacra lép és szabadságáért, a kockázat korlátozásáért, de sokszor elfeledkeznek arról, hogy akinek nem fizetnek, az is vállalkozó, vagyis a hitelezővédelem szempontjai ütköznek a piacra lépés megkönnyítésével. A magyar törvények 20072008ban rengeteg egyszerűsítést hoztak, amely változások részét most a Ptk. korrigálja. A javaslat az, hogy például kft.t ismét ne 500 ezer, hanem 3 millió forint törzstőkével lehessen alapítani. A jelenlegi szövegben a nyilvánosan működő részvénytársaságnál megmaradt a 20, a zártkörűe knél az 5 millió forint alaptőkeminimum. A kft.nél jelentett gondot a túl alacsony törzstőke. Viszonylagos lassítás várható a cégeljárásban is, de megmarad a szerződésmintán való alapítás lehetősége még a zártan működő rt.knél is. A Ptk. bizonyos mérték ben csökkenti e téren a korábbi túlzott szabadságot, amellyel a válság idején jobban visszaélnek, mint normális időkben. A tervezet nem kellően érzékeny a kisvállalkozások hitelezővédelme tekintetében. A fennálló és a tervezett szabályok is úgy tekintenek az egy, illetve néhány fővel működő, megélhetési jellegű kisvállalkozásokra, mint felkészült adminisztrációs hátterű cégekre. Pont ezek a családi, függetlenségi indíttatású, vagy akár kényszervállalkozások szolgálnak munkahelyteremtő célokat, ezek a legink ább költségérzékeny gazdasági alanyok, melyek működési elve az alapfunkciós tevékenység kizárólagos végzése, a mellékfunkciós tevékenységek minimalizálása. Számviteli feladataikat általában berkeken belül oldják meg, nem képesek saját adminisztrációs munka helyeket fenntartani, külső szakértő szolgáltatását finanszírozni, a jogszabály által előírt kötelezettségeiket jellemzően teljesítik, ám jogaikat már csak töredékeiben tudják érvényesíteni. Ezért amikor a tervezet általánosan hitelezővédelmi lehetőségeket és jogokat biztosít, nincs figyelemmel a legkisebb vállalkozások jellegére, lehetőségeire; elvárja, hogy a fizetési késedelem helyzetében vétlen és sérelmezett állapotban lévő hitelező Közlönyhíreket figyeljen jogai megóvása, követelése biztonságban tart ása végett. Megoldás lehetne például, hogy a jogi állapotában változást tervező adós a hitelezőket érintő bármilyen változást - ideértve az akár technikai jellegűeket is, amelyek csupán a nyilvántartott adatok névleges megváltoztatására irányulnak - kellő részletességgel, írásban és igazolhatóan közöljön minden, lejárt követeléssel rendelkező hitelezőjével, kérje meg beleegyezésüket. Az írásban kijelentett tiltakozás jelentsen vétójogot az adós tervezett intézkedésével szemben. Érvényesüljön az “adós, fizes s” közvéleményi alapelve, tehát ne arra rójunk többletterhet, aki már a késedelemből fakadóan hátrányt szenved. Mellesleg a szabály ösztönözheti az adósokat a teljesítésre, nem sikkadhatnak el a hitelezői jogok. Az adós értesítési mulasztására nyíljon meg a szerződésen kívüli magatartással okozott kárnak a felelős vezetővel szembeni érvényesíthetősége. Érdemes a jelen törvényalkotás során - igaz, nem kimondottan a tervezet szövegében, hanem akár a számviteli rendelkezések körében - további, gyakorlati jelle gű hitelezővédelmi rendelkezéseket adaptálni a késedelmes vállalkozás pénzügyi teljesítések parttalan és káros rendszere elleni eszközként. Megfontolandó lehetne, hogy azok a vállalkozások, amelyek egy meghatározott napot meghaladó fizetési késedelemben ál lnak, a mulasztásuktól számított határidőt követő hónap végéig kötelesek legyenek időközi mérleget és beszámolót készíteni, azt a nyilvántartó bíróságnak
