Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 19 (238. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
3610 tér rekonstrukciójával kapcsolatos jelenlegi költségvetési törvényi szabályozást ez a mostani javasl at felborítja és megváltoztatja. Ez mindenképpen átláthatatlanná fogja tenni ezt a tételt. Azért fogja átláthatatlanná tenni, mert jelenleg több tételben konkrét összegek szerepelnek, és ezek összevonása azt fogja eredményezni, hogy a külső szemlélő bizony osan nem fogja tudni, hogy pontosan milyen célra mennyi költségvetési forrás került felhasználásra. De továbbmegyek. Az a laza megfogalmazás szerepel a benyújtott indítványban, miszerint “a Kossuth tér rekonstrukciójának megvalósítására az Országgyűlés fej ezetet irányító szerv vezetője kötelezettséget vállalhat a beruházás 2014. évben történő befejezésével”. Úgy gondolom, hogy ez a benyújtott szöveg szakmailag is teljesen nonszensz, nemcsak politikailag. Teljesen nonszensz azért, mert úgy ad felhatalmazást egy fejezetet irányító szerv vezetőjének, hogy nem határozza meg, nem rögzíti ezen felhatalmazás keretét. Egyetlenegy dolgot rögzít: a 2014ben történő befejezést. Természetesen értjük mi, hogy a választási kampány miatt akarják befejezni 2014ben a Kossut h tér rekonstrukcióját, azonban a mi megítélésünk szerint semmiképpen nem fogadható el az, hogy ennek a költségkereteit és intézményi kereteit nem korlátozza, nem határozza meg ebben a bizonyos paragrafusban a törvényalkotó a mostani beterjesztett javaslat szerint. Ezért úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szükséges lenne ezt a javaslatot ezzel a kérdéssel a továbbiakban kiegészíteni. Fontosnak tartom a 2. §ban szövegszerűen szereplő felhatalmazást a Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság felé. Ebben azt mondj a, hogy jogosulttá teszi az állam képviseletében eljárni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközhöz kapcsolódik. Ez a megfogalmazás megint valószínűsí thetően olyan konkrét tranzakció megvalósítása miatt kerül a törvénybe, amelyről szerintem kellene, illene és szükségszerű is lenne az Országgyűlést tájékoztatni, ha már ezt a javaslatot az Országgyűlés elé hozták. De miután a bizottsági ülésen ez nem tört ént meg és államtitkár úr az expozéjában erre nem tért ki, ezért innen is felszólítom, hogy tegye meg most a bizottság ülésén elhalasztott vagy elmulasztott és itt az expozéban nem szerepeltetett konkrét megfogalmazást, hogy pontosan milyen tranzakció miat t akarják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt felhatalmazni ilyen jellegű feladattal. Azért kellene, hogy ezt megtegyék, mert Magyarországon jelenleg ilyen jellegű kibocsátásra az érvényes törvényi szabályozás szerint a jegybanktörvénnyel és a jegybankkal összh angban az Államadósságkezelő Központ jogosult. Úgy gondolom, ha van másfajta szándékuk, ha meg akarják változtatni a rendszert, akkor meg kellene indokolni, hogy miért akarják megváltoztatni. Miután államtitkár úr korábban volt vezetője az Államadósság Ke zelő Központnak, ezért nyilván pontosan tudja és szerintem szakmailag el is fogadja, hogy az ország érdeke az, hogy az ország egy szervezeten keresztül jelenjen meg a pénzpiacokon, ha forrásszerzésről van szó. A jegybank mindenkori vezetői - beleértve Jára i Zsigmondot és a jelenlegi jegybankelnököt, de visszamehetek akár Surányi Györgyig is - mindig egyetértettek abban, hogy az állam nevében egy szervezet, nevesítetten az Államadósságkezelő Központ jelenjen meg a pénzpiacokon, ha pénzfelvételről kell tárgy alni vagy ha bármilyen állampapír kibocsátására kerül sor, ezért meglehetősen idegenül hangzik ez a bizonyos megfogalmazás. Ha pedig ez nem egy általános érvényű megfogalmazás, hanem egy konkrét tranzakcióra vonatkozó, akkor szerintem azt minden további né lkül meg lehet mondani az Országgyűlés nyilvánossága előtt. Az elmúlt tíz évben volt ilyen jellegű tranzakció, de azt nyilvánossá tettük. Az a kormány annak idején hónapokkal a tranzakció előtt nyilvánossá tette annak a tranzakciónak a majdani bekövetkezté t, és a nyilvánosság előtt zajlott le a tranzakció lefolytatása is. Ha most is ilyen jellegű tranzakcióról van szó, akkor meggyőződésem szerint hasonlóképpen járhat el a kormány, és ezzel semmifajta érdek nem sérül. A benyújtott javaslatban, szerintem szak mailag nem megalapozott módon, december 12ei dátummal szerepel az 5 ezer lélekszám alatti települések adósságátvállalásának a határnapja. Azaz azt mondja, hogy a támogatással érintett adósságelemek, a 2012. december 12ét követően