Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - „A köznevelés helyzetéről” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3260 a pedagógiai kultúráról, mindarról, ami a tanítási órákon vagy a foglalkozásokon történik, semmit nem mondtak. Ebben a helyzetben a pedag ógusok és a gyerekek egyaránt kiszolgáltatottakká váltak, sok iskolaátadási kényszerhelyzet is mutatja ezt, ahol bizony iskolákat be kellett zárni, vagy a pedagógusfizetések hónapokig, esetleg fél évig elmaradtak. Mindez történt úgy, hogy persze nagyon sok önkormányzat mindent megtett a lehetőségei, körülményei között, más- és másként viszonyulva az iskolafenntartáshoz. Ezen a helyzeten kellett és kell változtatnunk azzal, hogy az állam a jövőben egyértelmű felelősséget vállal a közoktatásiköznevelési rend szer fenntartásáért és egységes működtetéséért. Milyen előnyöket várhatunk az átállástól? Egységességet, ami nem jelent egyformaságot, hiszen a helyi közösségek szerepvállalása, az iskolák szakmai önállósága megmarad, mi több, sok esetben még növekedni is fog. Így például véleményezési joguk lesz az intézményvezetők kinevezésében, ők maguk fognak dönteni a pedagógiai programról, a helyi tantervről és a fontos iskolai dokumentumokról, hiszen szakképzett, hivatásukat gyakorló és felelősséggel rendelkező pedag ógusok alkotják a nevelőtestületek többségét. (10.10) Mi több, az iskolák döntenek továbbra is a helyi tantervben a szabad időkeretről, az iskolák sajátos arculatáról, és így tovább. Az állami garanciavállalás azt jelenti, hogy kelettől nyugatig azonos, ma gas színvonalú iskolákat, jó iskolákat fogunk biztosítani a gyerekek számára. Mi több, az állami felelősségvállalás számonkérhetőséget is jelent majd ettől fogva. Mindezek a változások 2013. január 1jétől fognak bekövetkezni, és az eredmények reményeink s zerint nagyon hamar meg fognak mutatkozni. A változtatás céljait a következő eszközök szolgálják - mindez a köznevelési törvény alapján történik, illetve fog történni. Első helyen a nevelés szükségességét és előtérbe kerülését említeném. A nevelés a nemzet i köznevelési törvényen kívül, a Nemzeti alaptanterven kívül, illetve azonfelül értelemszerűen az alaptörvényben meghatározott alapértékek mentén zajlik már most is az iskolákban, illetve fog zajlani. Mik ezek az alapértékek? Csak néhányat említek: a munka , a szolidaritás, a becsület és a tisztesség. Ezek az értékek vissza kell hogy jöjjenek a mindennapi nevelésbe, ahol a nevelőknek egyértelmű útmutatást kell adni a gyakran elbizonytalanodott, a médiavilágtól néha bizony eltévelyített gyerekek értékrendjébe n. Nos, ezek a nevelési értékek az egyén és a közösség érdekét egyaránt szolgálni fogják, hiszen a nemzeti köznevelési törvényünk értelmében is a közoktatás rendszerét a jövőben nem szolgáltatásnak, piaci értéken megvásárolható szolgáltatásnak, hanem olyan közszolgálatnak tekintjük, amelyben az egyén boldogulása és a közösség érdeke harmóniában kell hogy álljon egymással. Ilyen mozzanat a köznevelési törvény alapján az önkéntes munka elvárása és bevezetése is, amelyet az érettségi előtti évekre tervezünk. N os, a nevelést szolgálja a hároméves kortól kötelezővé tett - kivételes esetekben ettől el lehet majd tekinteni - óvodáztatás. Kutatások és minden tapasztalat azt igazolja, hogy a kisgyermekkori nevelés fontos garanciát jelent a tekintetben, hogy a gyerek megfelelő módon fejlődik, különösen olyan helyzetben, amiben a magyar társadalom jelenleg van, hogy nagyon sok család nem képes vagy nem tud vagy nem akar a nevelésben olyan hatékonyan fellépni, mint ahogy ezt néhány emberöltővel ezelőtt tette. A hároméves kori óvodáztatás tehát azzal az előnnyel kecsegtet, hogy a gyerekekkel megfelelő módon fognak foglalkozni, fejleszteni fogják a szókincsüket a játékon keresztül, és az óvodai foglalkozáson keresztül fokozatosan bevezetik őket a majdani iskolai életbe, és így az iskoláskor kezdetén remélhetőleg sokkal nagyobb előnnyel fognak rendelkezni, mint ahogy ez ma megmutatkozik. Az óvodáztatás kiterjesztését nagyon komoly programokkal támogatjuk. Az Új Széchenyiterv keretében már folyamatban vannak azok a pályázatok , amelyek az óvodaépítéseket lehetővé teszik azokon a területeken, ahol nincs elegendő óvodai kapacitás. A neveléssel kapcsolatban szólnom kell a tankötelezettség teljesítésének betartásáról és betartatásáról is. Azoknak az intézkedéseknek köszönhetően, am elyeket a kormány, illetve a
