Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - „A köznevelés helyzetéről” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3261 parlament meghozott az elmúlt két évben, egyharmadára csökkent az igazolatlan mulasztások száma, ezért jó esélyünk van a tekintetben, hogy a fiatalok, a gyerekek nagyobb komolysággal fognak a munkához, a kötelességteljesítéshez hozzáállni. Ez az eredmény még mindig nem ad okot az örömre, de a korábbi óriási magas számhoz képest az egyharmadra történt csökkenés mindenképpen biztató. Választható lesz a kötelező erkölcstan vagy erkölcs- és hittan az általános iskolákban, amely szin tén azt szolgálja, hogy egy olyan nemzedék nőjön fel az iskoláinkból, amelynek tagjai felnőttként is egy harmonikusabb, munkára épülő, a tisztességes munkára épülő társadalom építésében tudnak hatékonyak lenni. Elindulunk az egész napos iskola irányába. Az iskoláknak kötelező lesz délután négyig vagy éppen ötig foglalkozásokat biztosítani, éppen azért, hogy a gyerekek ne kallódjanak el, hanem színes, gazdag foglalkozásokon vegyenek részt. A mindennapos testnevelés, a művészeti nevelés erősítése mindmind ez eket a nevelési célokat szolgálja, amely feladat, tehát a nevelés az egész iskolának, minden pedagógusnak dolga és kötelezettsége. Mi több, ezek a feladatok a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben foglaltak alapján meg fognak, meg kell hogy jelenje nek a tanítási órákon is, hiszen a pedagógus nevel mindig, akármilyen foglalkozást, akármilyen órát tart. Ezért kitágul, színesedik, gazdagodik az a pedagógiai munka, amely valamikor ilyen volt, csak az elmúlt évtizedek következtében inkább csak a szaktárg yi tanításra helyeződött a hangsúly. Ezen is változtatni akarunk. Engedjék meg, hogy a tartalmi szabályozásról mondjak még néhány szót, amely mind ugyanezeket a célokat szolgálja. A Nemzeti alaptantervben tehát az értékek megőrzése mellett ismét visszatért ünk a tartalmi szabályozáshoz, amely nem tölti ki a teljes tanítási időt, éppen azért, hogy az iskolák szabadsága megmaradjon, ugyanakkor bevettük azokat a korszerű ismereteket is, amelyekre a XXI. században a fiataloknak szükségük van. Mi több, már az ors zág fejlődését, a gazdasági fejlesztést szem előtt tartva a természettudományok tanításában is jelentős változások várhatók. Ezt szolgálják például a természettudományos kísérletek az általános iskolában, amely szerepel a Nemzeti alaptantervben, vagy az, h ogy a középiskolákban ismét lesznek úgymond tagozatos iskolák. Ehhez az alaptantervet a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével készítettük el. Ugyanis hiába emeljük a műszaki és a természettudományos államilag támogatott képzési helyek számát a felsőo ktatásban, ha a közoktatás nem fejleszti kellőképpen a gyerekek, a fiatalok természettudományos ismeretét. Ezt a közoktatásban kell előkészíteni. Ennek az eredménye - fájdalom, az oktatás már csak ilyen - nem mutatkozik meg egyik napról a másikra. De azt v árhatjuk tőle, hogy néhány év leforgása alatt vagy múlva növekedni fog azoknak a fiataloknak a száma, akik a természettudományokban jártasak. És ne felejtsük el, hogy a magyar közoktatás, a magyar iskolarendszer éppen ebben volt erős, természettudományokbó l adta a magyar társadalom a legtöbb Nobeldíjast a világ szellemi életének. Hát azt reméljük, hogy néhány emberöltő vagy évtized múlva talán megint el tudjuk érni ezeket a magaslatokat. Mindezt szolgálja a szaktanácsadói, azaz a tantárgygondozói hálózat ú jraélesztése, akiket a pedagógiai intézetek keretén belül kívánunk majd foglalkoztatni. A szaktanácsadók, tantárgygondozók feladata lesz az, hogy segítsék azokat a fiatal, kezdő vagy éppen már régebb óta pályán levő tanárokat a saját szaktárgyukban a korsz erűség követelményeinek mindinkább megfelelni tanácsadással, továbbképzésekkel és egyéb bevált módszerekkel. Közismert, hogy ismét be fogjuk vezetni a köznevelési rendszer külső szakmai ellenőrzését, amelyet tanfelügyeletnek nevezünk. Ennek a modellnek a k idolgozása gőzerővel zajlik már. A következő félévben kísérletileg mintegy ötven iskolában ki fogjuk próbálni a modellt, majd a szakértők képzése után a következő tanévtől rendszerszerűen megindul a külső szakmai ellenőrzés, azaz a tanfelügyelet. Végül eng edjék meg, hogy a pedagógusok helyzetéről is szóljak néhány szót, hiszen a köznevelési rendszer megújítása nem képzelhető el anélkül, hogy ebben ne legyenek társaink, partnereink, mégpedig motiváltan a pedagógusok. A pedagógusok helyzete nagyon sokat romlo tt. Míg 2008ban a pedagógusok átlagbére 212 250 forint volt - ez is nagyon alacsony, hozzá kell
