Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 12 (236. szám) - Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3233 tek inti. Azonban ezen a helyen a törvény szavaival élve helyi közszolgáltatás biztosításáról van szó, függetlenül a jármű fajtájától, illetve jellegétől. Hogy a mondanivalómat egy konkrét példával is szemléltessem, a dunai közlekedésbe idei évben bevont menet rend szerinti utasszállító hajók nyilvánvalóan a helyi, azaz a fővárosi tömegközlekedési közszolgáltatás részeit képezik. Tehát függetlenül attól, hogy egyébként ezzel az elképzeléssel a magunk részéről egyetértünk vagy nem értünk egyet, mindenki számára n yilvánvaló tény, hogy ezek a járművek éppen a fővárosi tömegközlekedést bonyolító közszolgáltató, azaz a BKV üzemeltetésében állnak. A hatályos jogszabály, valamint az előterjesztés szerinti változat szerint sem vonatkoztatható azonban erre a közlekedési e szközre. A jelen szabályozás szerint ugyanis sem révnek, sem pedig kompnak nem hiszem, hogy minősülne ez a kishajó, tehát életszerű gyakorlati példáknál maradva a fővárosi vízi közlekedést és annak közszolgáltatást is megvalósító eszközei közé tartoznak ny ilvánvalóan további járművek is, például belvízi nagy hajó vagy kis hajók, és még sorolhatnánk jó pár vízi járművet. Azt tartjuk tehát elfogadhatónak - ezt is javasoltuk , hogy a jogszabály a Fővárosi Közgyűlés számára lehetőséget biztosítson valamennyi, a Duna fővárosi szakaszán előforduló úszó létesítmény tekintetében a vonatkozó részletes szabályok megalkotására. A helyi közszolgáltatás alatt a Duna vizén úszó járművek tekintetében nyilvánvalóan nem kerületi, hanem fővárosi közszolgáltatást végző járműv ekről beszélünk, legyen az ezek közül bármilyen méretű és funkciójú. (21.10) Tehát a szabályozás egységesítése érdekében tettük meg ezt a módosító javaslatunkat, melynek elvetése esetén a nevezett törvényhely véleményünk szerint hiányos marad. Bízom abban, hogy az itt jelen nem lévő képviselőtársaimat erről az ügyről is meg tudtam győzni. A 15., 16., 17. pontok a Ksktv.vel kapcsolatos módosítóinkat tartalmazzák. A kéményseprőipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényt érintő előterjesztésben fog laltakat három módosító javaslattal kívántuk jobbá tenni és próbáltuk kiegészíteni. Sajnálom, hogy nem talált megértő fülekre ez sem. Tettem ezt kizárólag abból az indíttatásból, mert a leghatározottabb meggyőződésem az, hogy a közszolgáltató jogainak írás ba foglalása mellett a közszolgáltatást igénybe vevők, tehát jelen esetben gyakorlatilag a teljes lakosság jogait is garantálni kellene. Azért választottak meg minket, hogy minél jobban garantáljuk az ő jogaikat, minél jobban segítsük őket akár a hétköznap okban is. Különösképpen azért is, mert itt egy kötelezően igénybe veendő közszolgáltatásról van szó, és az első módosító javaslatom a hirdetmény kézbesítésének a módjára irányul. A mindennapi gyakorlatban azt látjuk, hogy a kéményseprő az értesítési kö telezettségének azon túl, hogy egyes esetekben valóban névre szólóan is értesítést küld, számos alkalommal úgynevezett hirdetményi úton - mely lehet kapualjban elhelyezett plakát, de lehet az utcasarkon elhelyezett plakát is - tesz eleget. Álláspontom szer int azonban az értesítést olyan módon kell eljuttatni az ingatlanok használóihoz, hogy az értesülésük garantált legyen. Ez egyrészről jól felfogott közérdek, hiszen a közszolgáltatás legfőbb célja a balesetveszély megelőzése, tehát nyilvánvalóan mindenki s zámára fontossággal bír, hogy az ellenőrzés, a felülvizsgálat lehetőség szerint teljeskörűen biztosítva legyen, illetve elvégzésre kerüljön. Másrészről azonban azt is ki kell emelni, hogy az ingatlanok használóinak jogkövetkezményekkel kell számolniuk abba n az esetben, ha ezeket a munkálatokat nem teszik lehetővé, függetlenül attól, hogy ezt szándékkal teszik, vagy adott esetben azért, mert nem is értesültek arról, hogy a közszolgáltatás elvégzése időszerű lenne. Ebben az esetben a második értesítést követő en azzal a joghátránnyal kell számolniuk, hogy a kötelező közszolgáltatási díjon felül a kiszállási díjat is megtéríteni kötelesek. Mondom még egyszer, a lakosságról beszélek. Hozzáteszem, hogy éppen az említett közérdek okán ez a rendelkezés feltétlenül h elyénvaló, ugyanis egyértelműen fontos, hogy ellenőrizve legyenek az előbb felsoroltak miatt. Azonban az értesítés kézbesítésére vonatkozó garanciának, másképpen a tudomásszerzésnek mindenképpen alapjának kellene lennie ennek az egész folyamatnak, ezért vé leményünk szerint nélkülözhetetlen elem a névre
