Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz):
317 Ez a rendelkezés a jogi hierarchia csúcsán áll, amely szabályt az alacsonyabb szintű szabályokban és gyakorlatban nyilvánvalóan érvényesíteni kell. Ezzel szemben a mindennapi hírekben egész mást hallunk. Azt hiszem, senki nem lehet büszke, egyetlen párt sem - mielőtt majd itt replikázni fognak, hogy melyik párt, melyik önkormányzat politik usával kapcsolatban folyik büntetőeljárás , azt gondolom, majdnem minden párt találhat a soraiban olyat, akivel szemben ilyen eljárás folyik, hogy megalapozottan vagy megalapozatlanul, azt majd nyilván a bíróság dönti el. Itt még egyszer visszatérnék arra , hogy valamennyiünk adóssága a magyar társadalom felé, hogy azokat az önkormányzati képviselőket, akikkel szemben ilyen eljárás folyik, illetve ez jogerősen lezárult, valamennyiüket fosszák meg képviselői jogosítványától. A helyi önkormányzati képviselői, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízás a helyi közélet szempontjából kiemelt, fontos tisztség, amely a választópolgárok bizalmán alapszik. Akik ezzel a bizalommal visszaélnek, nyilván méltatlanná válnak ezen tisztség betöltésére. Végezet ül: összefoglalva ennek a törvénynek a jelentőségét, még egyszer szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy nemcsak ebben a törvényben, hanem a hétköznapokban is rendkívül fontos lenne, hogy transzparens legyen a politika működése, transzparens legyen a politi kusok működése, akár a magánéleti tevékenységük is, és ezzel próbáljuk meg azt a bizalmat újraéleszteni a társadalomban, amire szükség lesz majd, bárki vezeti ezt az országot, enélkül építeni nem tudjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraib an.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a következő sorrendben: Szekó József, Apáti István, Spaller Endre, Szilágyi Péter, Szűcs Lajos és most jelentkezett Staudt Gábor ké pviselő úr. Elsőként tehát Szekó József képviselő úr, Fidesz. SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lázár János államtitkár úr javaslata az önkormányzati törvény módosítására, azon belül is a képviselői összeférhet etlenség, méltatlanság szigorítására egy régi ellentmondást küszöböl ki. Az önkormányzati törvény a kezdetektől fogva szabályozza a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, míg az önkormányzati képviselőkre vonatkozóan ezt nem teszi meg . A 2011. évi CLXXXIX. számú törvény Magyarország helyi önkormányzatairól rendezi ezt a kérdést, és 2014től egy szintre hozza az összeférhetetlenségi szabályokat az önkormányzati képviselők és a polgármesterek vonatkozásában is. Azonban addig csak a polgá rmesterekre tartalmaz a jelenleg hatályos önkormányzati törvény szabályozást, melynek 33. § (1) bekezdése szerint összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, akit többek között bűntett miatt jogerősen szabadságveszt ésre ítéltek. A Btk. szerint bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Ezt szigorítja tovább a Lázár Jánosféle javaslat azzal, hogy kiterjeszti az összeférhete tlenséget minden más vétségre is. Tisztelt Ház! Lehet azonban bármilyen jó a szabályozás, ha a bírósági gyakorlat nem következetes, és például a sikkasztást vagy egyéb gazdasági bűncselekményt elkövető önkormányzati képviselőket vagy polgármestereket előze tes mentesítésben részesíti, míg esetleg partnerek abban, hogy a politikai közszereplőket foglalkozásszerűen provokáló, gyalázó embereket természetes emberi reakcióként érő megjegyzésekért elmarasztalják a képviselőket, polgármestereket. (19.00) Ezért megf ontolandónak tartom a javaslat olyan értelmű pontosítását egyrészt, hogy a szándékos közvádas bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt képviselőkre mondhassák ki csak a méltatlanságot; másrészt, hogy az így elítélt képviselő előzetes mentesít ésben ne legyen részesíthető, jelenleg ugyanis - legyen bármilyen törvényi rendelkezés e körben - a bíró előzetes
