Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz):
318 mentesítésben részesítheti az elítéltet. Egy ilyen döntésből kúriai elvi határozat is lett, amely azt jelenti, hogy a bíróságoknak gyakorlatil ag így kell eljárni. Az előzetes mentesítésben részesített képviselő vagy polgármester tisztsége nem összeférhetetlen a Szekszárdi Törvényszék egy nem jogerős határozata szerint. Szerintem az összeférhetetlenség beáll, és meg kell szüntetni a polgármester vagy a képviselő tisztségét azzal, hogy a következő választásokon - mivel az előzetes mentesítés miatt büntetlen előéletűnek minősül - már indulhatna. De ez értelmezés kérdése, ezért egyértelműbb és tisztább helyzetet teremtsünk; célszerűbbnek tartanám kim ondani, hogy a szándékos közvádas bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt képviselő előzetes mentesítésben nem részesíthető. Ez természetesen a módosítási javaslatból következően érvényes lenne a polgármesterekre is. Visszatérve arra, hogy m iért is tartom szükségesnek az érintettek körét a közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt elkövetők körére meghatározni. Az Alkotmánybíróság 36/1994. határozata jóval tágabban értelmezi a véleménynyilvánítási szabadságot a politikusok, illetőleg egyéb közszereplők tekintetében, azaz az ő vonatkozásukban megfogalmazott vélemény, kinyilvánított értékítélet az esetek döntő többségében nem valósít meg bűncselekményt, jóllehet a politikai tisztséget be nem töltő, közszereplést nem vállaló állampolgár sérelmé re kinyilvánítva már büntetendő volna. Napjainkban számos esetben a fent hivatkozott alkotmánybírósági határozatban foglaltakkal visszaélve egyesek válogatás nélküli, kampányszerű lejáratásokba kezdenek a munkájukat végző képviselők, polgármesterek sérelmé re, akik egyfelől a büntetőjog eszközeivel elégtételt venni nem tudnak, mert a bíróságok az említett alkotmánybírósági határozat mentén szinte automataként hozzák meg azokat a határozatokat, amelyek szerint nem részesítik büntetőjogi védelemben az érintett közszereplőket, mondván, tűrni tartoznak az általuk elszenvedett sérelmeket. Ugyanakkor azon közszereplők, akiknek sérelmére - a véleménynyilvánítási szabadsággal visszaélve - foglalkozásszerűen több alkalommal lejárató, gyalázkodó kampányt folytatnak, ad ott esetben a köznyugalom érdekében is kénytelenek a róluk, az általuk vezetett önkormányzatról állított kifejezésekre, véleményre reagálni, és ezen reakciókat az őket szándékosan provokálók ellenük fordíthatják. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a képvise lőket, polgármestereket szándékosan provokálják, becsmérlő kifejezésekkel illetik, velük szemben tettleges becsületsértést követnek el - a véleménynyilvánítás jogának alkotmányos védelme, illetve az említett alkotmánybírósági határozatban megfogalmazottak mögé bújva , azon nem is leplezett célból, hogy adott esetben a közszereplő megnyilvánulásától függően büntetőeljárást kezdeményezzenek velük szemben, és kikényszerítsék a képviselő vagy polgármester lemondását. Nem egy sikeres polgármestert próbáltak pol itikai ellenfelei ilyen módszerrel ellehetetleníteni. Az adott képviselők, polgármesterek mint célszemélyek folyamatos provokálása, lejáratása és ezzel összefüggésben - többségében indokolt és érthető megnyilvánulásaikkal összefüggésben - indított büntetőe ljárások az önkormányzat, illetőleg a képviselőtestület működését is megnehezítik, a helyi köznyugalmat pedig erősen megzavarják, teret adva egyidejűleg az ismételt, gyakran szélsőségesen gyűlölködő, öncélú magatartásoknak. A fentiek alapján olyan megoldá s szükséges, amely a képviselőket és a polgármestereket védi a véleménynyilvánítás szabadságával visszaélő, provokáló személyekkel, csoportosulásokkal, gazdasági vagy politikai érdekcsoportokkal szemben, ezért fontos a közvádra üldözendő bűncselekményekre vonatkoztatni a képviselői méltatlanságot. Ezen belül is további szűkítés javasolt, mivel véleményem szerint nem szükséges a képviselői, polgármesteri tisztséget megszüntető joghatás kapcsolása az olyan ügyekben hozott bírósági ítéletekhez sem, amelyekben szintén csekély súlyú, a társadalomra csekély fokban veszélyes bűncselekményt, jelesül rágalmazást vagy becsületsértést követ el a képviselő egy olyan személy sérelmére, aki történetesen maga is hivatalos személy, és így a bűncselekmény alanyának speciális helyzetéből adódóan a vádat az
