Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 6 (234. szám) - „Kit terhel a felelősség - az államadósságról és annak okairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2766 István által hivatkozott jelentésből is, ez azt jelenti, hogy az állami költségvetésnek ugyanakkor van egy implicit adóssága, amely nem kimutatott adósság, de a majdani nyugdíjaknak a fizetés ével, a későbbiek során ezzel a kötelezettséggel számolni kell. S melyek azok az elemek, amelyek még terhelik ezt a bizonyos maradó GDParányos, nagyjából 17 százalékot? A Fidesz olyan intézkedéseket hozott az első kormány időszakban 2001ben és részben 20 02ben, amely tartósan beépült a kiadások közé. A második kormány is hozott majd ilyeneket. Sorolom: a köztisztviselők 2001. évben meghozott bérnövekedése, a fegyveres, rendvédelmi dolgozók 2002. évi 70 százalékos bérnövekedése, a lakáshitelkamattámogatás ok kiterjesztése, ami 2001. évben 7 milliárdról indult, 2005re a korlátozásokkal együtt is 160 milliárdos költségvetési terhet jelentett; talán még emlékeznek: a szövetkezeti külső és nyugdíjasüzletrészek fölvásárlásával kapcsolatos, valamint a nyugdíj m elletti munka adózási szabályainak könnyítése és a lakáshiteladókedvezmények bevezetése 2002 tavaszától. Ez mintegy 3,8 százalékos GDParányos későbbi terhet jelentett. A szocialista kormányok is hoztak intézkedéseket, ez mintegy 4,9 százalékos GDParányo s összes terhet jelentett. Ilyen volt a 13. havi nyugdíj bevezetése, amelyet mi vezettünk be, sajnos meg is kellett hogy szüntessük. Ilyen volt a családi pótlék emelése, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás növelése, a kedvezményes étkezés, a bérfelzárkóz tatási program maga. Van egy fejlesztési adósság része is, amely döntő részben autópályaépítésekben nyilvánult meg, ez a GDP mintegy 3,4 százaléka. Volt egy árfolyamrontás - ami a 2010es évben, a választások után következett be, ez a GDP mintegy 1,5 száz aléka - itt már említett képviselők nyilatkozataival összefüggésben. És van egy 3,5 százalékos GDParányos rész, a fel nem használt IMFhitel, amelyet kontóra szoktak kiírni, az MNB tartalékában van, többek között MOLrészvényt ebből vásároltak. Azaz megva n az a pénz, hogy mire fordítódott. Senki nem vitte haza, és senkit nem kell ilyen értelemben szakmaiatlan jelzőkkel illetni ebben a vitában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percben szót kér Latorcai János képviselő úr, KDNP. DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szándékoztam belemenni számszaki csatába, de úgy gondolom, egy volt pénzügyminiszter, ha elkezd egy számsort ismertetn i, akkor a korrektség jegyében azt folytatni is kell. Tisztelt képviselő úr, ha valaki föllapozza a magyar gazdaságtörténetet, annak világosan és egyértelműen láthatónak kell lennie, hogy 199091ben a rendszerváltás idején az önkormányzatok adósságállomán ya a teljes állami adósságállományon belül nem érte el az 1 százalékot. Ez az érték 1998ig durván 3 százalékra emelkedett. 1998 és 2002 között ez az érték stagnált. Aztán 2002ben, amikor az ellenzék is megszavazta, az akkori ellenzék is megszavazta azoka t a közérzetjavító intézkedéseket, amelyekkel az új MSZPkormány előjött, vagyis a béremeléseket a pedagógustársadalomban, az egészségügyi bérfejlesztéseket, innentől indult el tulajdonképpen az önkormányzati adósságállomány növekedése. Hiszen abban az évb en a központi költségvetés biztosította erre, mert volt a költségvetésben erre tartalék, a következő években pedig egyáltalán nem kapták meg az önkormányzatok ezeket a pénzeket, és tisztelt Veres János képviselő úr, 1997re az önkormányzatok adósságállomán ya pontosan ennek következtében 15 százalékra nőtt. Úgy gondolom, hogy azért mégiscsak ez egy figyelmeztető és reális adat. Tehát ezt is el kellett volna önnek mondania akkor, ha egy korrekt képet akart volna erről az időszakról festeni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
