Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 5 (233. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
2707 Ez európai módszer, ez egy tisztességes eljárás, de az, hogy itt az utolsó órában behozunk ide, kényszerpályára állítva itt mindenkit, mindannyiunkat, az semmiféleképpen nem támogatható. Nem utolsósorban létezik egy in tézmény, tisztelt képviselőtársaim, a költségvetési jogban, olyan szép magyar neve van, hogy indemnitás, ami azt jelenti, hogy nem tudta a parlament elfogadni a jövő évi költségvetést december 31ig, a világ nem dől össze, az élet megy tovább. Számos olyan költségvetés készült a magyar történelem során, amikor nem sikerült december 31ig költségvetést készíteni, akkor megvannak azok a technikák - 1/12es eljárás, ismerjük, az Európai Unió is használja , hogy finanszírozza a kiadásokat, és aztán majd valami kor elkészül a költségvetés. Semmiféle tragédia nem történne szakmai szempontból, persze értem én ezt, hogy politikailag kínos lenne a kormánynak meg a parlamentnek is, hogyha nem tudná ősszel elfogadni a költségvetést december 31ig, de ez egy politikai p robléma, és nem szakmai probléma. Tehát, hogyha ilyen nagyságrendű problémák vannak a fő számoknál, akkor ezek a módszerek - tartalékfelhasználás, új költségvetés készítése, indemnitás érvényesítése - megfelelő eszközöket biztosítanak arra, hogy ezt a lehe tetlen helyzetet elkerüljük, hogy itt állunk 5 percekkel, és hatalmas ügyekben kellene érdemi állásfoglalást tenni. Tisztelt Képviselőtársaim! Két módosító indítványt is készítettem. Nem vagyok naiv, és nem gondolom, hogy az én érveim itt meggyőznék a korm ányoldalt, nem sikerült ez a bizottságban sem délelőtt. Puskás képviselőtársammal már a harmadik csörtét vívjuk ma, mert közben még a televízióban is voltunk egy mérkőzésre. Nem vesztesre állok, kétségtelen, de ezeket el kellett mondanom, és az indítványai mban is megpróbáltam ezt a helyzetet valamennyire kezelni. Az egyik indítványom arról szól, ne használjon a törvényalkotó kijelentő módot, amikor úgy fogalmaz a törvényjavaslat, hogy a kormány zárószavazás előtti módosító indítványt nyújt be, mert a kijele ntő mód a jogalkotási játékszabályok szerint, az én ismereteim szerint felszólító módot jelent, tehát be kell nyújtania, ha esik, ha fúj. Én azt javasoltam, hogy tegyük ezt feltételes módba, tehát nyújthat be. Hogyha végképp elszakadt a cérna, akkor benyúj that zárószavazás előtt, mint ahogyan be is kell nyújtania a stabilizációs törvény szerint, mert ott már ez törvényben van rögzítve, ott már nem lehet változtatni a játékszabályokon. A másik indítványom pedig az, hogy elégedjék meg a kormány azzal a lehető séggel, hogy a Költségvetési Tanács véleménye alapján nyújtsa be, ha szükségesnek tartja, a zárószavazás előtti módosító indítványát, és a többi esetre pedig felejtse el, tisztelettel javaslom, és az általunk vagy az általam javasolt eljárásokat vegye igén ybe. Még egyszer mondom zárásképpen: tartalékfelhasználás, új költségvetés készítése, indemnitás, és akkor tulajdonképpen korrekt, európai módon lehet egy jó költségvetést készíteni. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor ) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Vágó Gábor képviselő úr, LMP. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tapasztalhatjuk ismételten, mert itt egy második tárgyalásról van szó, érdemben ugyanarról az ügyről, hogy a kormányzat a saját rossz működése, a költségvetés tervezésének óriási hibái miatt a saját bénázásához szabja a törvényeket. Hiszen tapasztalható volt eddig is, hogy a költségvetés tervezésében - nem csupán a ’13as költségvetésnél, de már a ’12esn él és a ’11esnél is - hatalmas problémák jöttek ki már az első 23 hónapban, amikor ez a költségvetési törvény életbe lépett. Emlékezhetünk itt a februári zárolásoktól kezdve az utólagos tartalékból való, nem a tartalékkal szorosan összefüggő kiadásokra, és most azt tapasztalhatjuk a ’13as költségvetés tervezésénél, hogy totális lett a káosz, teljes a zűrzavar. Először volt az eljárásrendileg abszolút mértékben szokatlan nyári költségvetés, amely még egy nyarat sem ért meg, már rögtön ősszel érdemileg mód osítani kellene ezeken a számokon. Most azt tapasztaljuk, hogy a kormányzat észbe kapott, és inkább a valósághoz próbálja igazítani a
