Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
243 világosan lát szik, hogy a járulékcsökkentés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valós eredményeket tudjunk elérni. Tisztelt Ház! Az LMP tehát úgy látja, hogy ez nem lesz elég, amit önök megpróbáltak letenni az asztalra, önmagában nem fogja megoldani a válságot. Szembe k ell nézniük azzal, be kell látniuk azt, hogy amíg nem jönnek létre munkahelyek a nyílt munkaerőpiacon, tehát nincs valós munkahelyteremtési ambíció a kormánynál, és azért, mert nincs bizalom, nincsenek beruházások, a kkvszektor nem fejlődik, és még sorol hatnánk, hogy mennyi probléma van, addig hiába a bérköltségcsökkentés, az kevésbé valószínű, hogy ebből bármifajta foglalkoztatási növekedést el tudunk érni. Hogy egy egyszerű példával szemléltessem, előbb kell beindítanunk az autót, és utána kell a gázped ált nyomnunk, és nem fordítva. Most itt egy olyan tervről van szó ráadásul, amelynek a költségvetési hatása, hogy úgy fogalmazzak, ismeretlen. Ugyanis egyrészt nem tudjuk, hogy önök hogyan számolták ki azt a 300 milliárdos végösszeget, aminek a fele elmenn e járulékcsökkentésre, illetve nem tudjuk az egyes részek összegeit sem, és egyáltalán azt sem látjuk, hogy önök ezt pontosan miből szándékoznak kifizetni. Tegnap a bizottsági meghallgatásán a tárca képviselője elmondta, hogy kategóriák szerint önök az alá bbi részvételre számítanak: a 25 évesnél fiatalabb munkavállalóknál 200 ezer fő, 50 fölött 500 ezer fő, FEOR 9ben 250 ezer fő, tartósan munkanélkülieknél 30 ezer fő, édesanya 30 ezer fő. De önök ezt mi alapján számolták ki? (13.40) Főleg ha azt is figyele mbe vesszük, hogy már most a munkaerőpiacon működő emberekről van szó, plusz még az új belépőkről is. Semmifajta háttérszámítást nem láttunk. Itt hívom fel a tisztelt kormánypártok figyelmét arra, hogy ha pár nagyobb tétel borul a költségvetésben - például az MNBtől nem lehet beszedni a sárgacsekkadót, nincs IMFEUhitelmegállapodás miatti kamatmegtakarítás , akkor egyáltalán nem lesz meg ennek a járulékcsökkentésnek a fedezete. A kormány eddig nem mondta meg, hogy konkrétan melyik pluszbevételt melyik p luszkiadáshoz kötné, miközben látható, hogy a bizonytalanság rendkívül nagy. Nézzük konkrétan! Ha az MNBre nem sikerül kiterjeszteni a sárgacsekkadót, az mínusz 110 milliárd forint, ha az EUIMFtárgyalások húzd meg, ereszd meg jellege folytatódik tovább , akkor 100 milliárd forinttól esnek el, megalapozatlan adószedés hatékonyságnövelését és az akcióterv visszacsatolási hatását látva 162 milliárd, plusz 40 milliárd. A még nem létező eútdíjrendszer 100 milliárd forint, túlbecsült növekedés 80 milliárd for int. Mindezt ha összeadjuk, azt láthatjuk, hogy összességében olyan mértékű a bizonytalanság a 2013as költségvetés egészét illetően - 600 milliárd forintról van szó körülbelül , hogy erős kétség támad bennünk, hogy egyáltalán valós dologról beszélünke i tt most a parlamentben vagy egy újabb teljes fikcióról van szó. Tisztelt Ház! Talán nem meglepő, hogy ilyen kilátásokkal folyamatosan azt kérdezzük a kormánytól, hogy ki fogja mindezt kifizetni. Választ eddig nem kaptunk, pedig egy jelentős költségvetési h atású törvényjavaslatot tárgyalunk. Még egyszer mondom: ha nem tudjuk, ki fizeti a révészt, akkor még mindig a mesék és az álmok világában járunk, de abból az édesanyáknak, a fiataloknak, az időseknek, a munkanélkülieknek, a tartós munkanélkülieknek és egy általán az alacsonyan képzetteknek vajmi kevéssé lesz jobb az életük. Márpedig ez mindannyiunk célja, ugyebár. A finanszírozás bizonytalansága mellett is vannak komoly szakmai problémák a tervezetben. Egyrészt nem látható pontosan, hogy a helyettesítési ha tást miként próbálja kivédeni a kormány, vagyis nem látjuk, hogy egész pontosan az intézkedések hatására, ha beindul az, hogy a 25 év feletti alkalmazottakat vagy épp az 50 év felettieket preferálják a most meglévő munkavállalókkal szemben, akkor mi fog tö rténni. Tehát erre mi az orvosság?
