Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
2409 a vidéki lakosság létalapját biztosítsa. Ez az elsődleges szempont, ebből kell kiindulni, merthogy a megélhetéshez való jog alapvetően fölülírj a a nagyobb haszonra való törekvés elvét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy közbenső kérdést vagyok kénytelen föltenni, mert a Házszabály 50. § (9) bekezdése úgy szó l, hogy a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke bármikor felszólalhat. Meg szeretném kérdezni Font Sándor képviselő urat, hogy a bejelentkezését ebben a minőségben vagy képviselői minőségben tette. (Font Sándor: Képviselő és kétperces) Képviselői. Akkor Gúr Nándor képviselő úr következik. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nincs nézetbeli különbség a tekintetben közöttünk, hogy pont arról beszélek és azt próbáltam meg alátámasztani, hogy a föld használatából minél többen éljenek meg Magy arországon. Ezt úgy lehet megvalósítani, ha olyan parametizálást, peremfeltételrendszert rakunk össze, ami arról szól, hogy - említettem a példát - 30 hektáronként egy fő foglalkoztatási kötelem kerüljön előírásra. Mindegy az, hogy társas vállalkozás, egy éni vállalkozás, őstermelő, mindegy, hogy milyen kategóriában, egy a lényeg: 30 hektáronként egy fő. Ez a földterületek figyelembevétele mellett nagyjából 200 ezer fős foglalkoztatást jelent a mezőgazdaságban. Ma 7375 ezer fő a 8 órás, a teljes munkaidejű foglalkoztatás a mezőgazdaságban. Tehát a parametizálást úgy kell megtenni, hogy a foglalkoztatás bővülésével is párosuljon, de nem úgy kell kikényszeríteni a foglalkoztatás bővülését, ami arról szól, hogy ne lehessen megélni belőle, ne lehessen nyeresége t termelni, hanem csakis veszteséget lehessen termelni. Példák sokaságával tudom alátámasztani azt, hogy ha azokat a peremfeltételeket, amelyeket ebben a törvénytervezetben önök előírnak, bevezetik, akkor hogyan fognak tehenészetek vagy éppen disznótartáss al foglalkozó vállalkozások tönkremenni. És ennek a következménye azt követően nemcsak az, hogy ők tönkrementek, hanem az, hogy a feldolgozóiparban is nagyon sok minden ezt követően tönkre fog menni. Nagyon egyszerű tehát a képlet: nem olyan feltételrendsz ereket kell állítani, amely feltételrendszerek mind a foglalkoztatásban, mind a nyereségtermelésben negatív tartalmat hoznak, hanem olyanokat, amelyek a foglalkoztatás bővülését, a biztos termelést és a biztos nyereséghozamot, tartalmat is megadják. Ha ke ll, akkor konkrétan alátámasztom mindazt tételes példákon keresztül, amit mondtam. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek, és javítanom kell magamat. Nem az 50. § (9), hanem az 50. § (8) bekezdése fogalmazza meg azt a szabályt, amit említettem. Font Sándor képviselő úr következik. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Még Magyar Zoltán képviselőtársam gondolatára szeretnék visszatérni, mert úgy látom, mániákusan foglal koztatja őket a külföldiek úgynevezett zsebszerződéses állapota, és ez rendben is van, mert valószínűsíthető, hogy sokan jelenleg szabályosan bérleti körülmények között használnak magyarországi termőföldet. Tisztázzuk: ez teljesen szabályos. Csak várhatóan , úgy véljük, hogy e bérleti szerződés mögött van egy ma még zsebszerződésnek mondott szerződés, amely döntő többségében arról szól, hogy amint a külföldiek számára lehetőség nyílik a termőföldvásárlásra, a bérleti szerződés ebben a pillanatban átalakul a dásvételi tulajdonszerző szerződéssé. De képviselőtársaim, ha el tetszettek volna olvasni ezt a termőföldtörvényt, a termőföld szerzéséről szóló törvényt, akkor láthatnák, hogy az előterjesztő gondolt erre a sanda szándékra, éppen ezért mind több országban , az Európai Unió országaiban alkalmazzák az előzetes hatósági