Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2395 kaphatnak, akik huzamosabb ideje Magyarországon laknak, és ténylegesen mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Az előttünk lévő törvényjavaslat éppen a földtulajdonszerzés szabályait kívánja új alapokra helyezni, fő szabályként ugyanis a mezőgazdasági termelést folytató személyek, földművelők tulajdon- és használatijogszerzését teszi lehetővé. Ennek következtében, a fő szabály szerint kizárja a m ezőgazdasági termelést nem folytató személyek földtulajdon, illetve földhasználatijogszerzését, a javaslat a mezőgazdasági termelő, gazdálkodó szervezetek, jogi személyek esetében pedig különböző földhasználati jog szerzését teszi lehetővé. Tisztelt Elnö k Úr! Szeretném világossá tenni, hogy a kizárási feltételek tehát nem állampolgársági alapon tesznek különbséget, hiszen az Európai Gazdasági Térség tagállamainak földművelői számára nemzeti elbírálást biztosítanak a rendelkezések ugyanúgy, mint bármely má s európai tagországban. Ennek értelmében tehát a belföldi és tagállami illetőségű földművelők között érvényesül a nemzeti elbírálás elve. Az előzetes uniós tárgyalásaink során többen világossá tették számunkra, hogy amennyiben a magyar szabályozás a tulajd onszerzés tekintetében bizonyos korlátokat kíván meghatározni, úgy, mint például Dániában vagy éppen Franciaországban, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános feltételeken kell alapulnia, amelyeket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. A javasla t minden egyes földtulajdonadásvételi, illetve földhaszonbérleti szerződés előzetes engedélyezését írja elő, nagyon helyesen. Szeretném megemlíteni, hogy az Európai Bíróság esetjoga lehetővé teszi a földszerzés engedélyhez kötését. Úgy hiszem, hogy ezzel összhangban fogalmaz a már előbb általam említett csatlakozási szerződés, idézem: “Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzését engedélyhez köti, az engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyil vános kritériumokon kell alapulnia.” (13.40) Tisztelt Elnök Úr! Tehát ez az uniós elvárás, amelyhez a tagállami szabályozás, így tehát az új magyar tervezett földtörvény is igazodik. Az előttünk fekvő törvényjavaslat esetében ilyen általános objektív tulaj donszerzési korlátként értékelhető, hogy a földtulajdonszerzés fő szabályként előzetes hatósági engedélyhez lesz köthető. Hadd vessünk egy pillantást például Németországra, ahol a termőföldtulajdon szerzését rendező törvények alapján a földadásvételi szerz ődések hatósági jóváhagyás mellett érvényesek. A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha a szerződés eredményeként egy hektárnál kisebb, azaz úgynevezett életképtelen üzemméret jönne létre. A helyi lakosoknak, illetve a helyi önkormányzatoknak elővásárlási jogu k van, ha a vevő nem főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozó, vagy, ha nem rendelkezik megfelelő mezőgazdasági képzettséggel. Tehát ez csak egy példa a sok uniós közül. Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdon európai uniós összefüggései kapcsán még szere tnék kitérni a közös agrárpolitika keretében folyósított egységes területalapú támogatások rendszerére is. Ennek keretében ez évben közvetlen kifizetési jogcímen mintegy 300 milliárd forint kerül kifizetésre közel 170 ezer gazdálkodónak. Az Európai Unió kö vetkező többéves pénzügyi keretében a közvetlen kifizetések rendszere is jelentősen módosulhat, de nem tudjuk, mert ez most tárgyalás alatt van. A jelenlegi hektáronkénti támogatás megőrzésére a csökkentett alaptámogatás mellett a kiegészítő intézkedések - például a zöldítés, az ökológiai célterület tartása - teljesítése esetében lesz csak mód. Megjegyzem, elnök úr, hogy a támogatások esetleges csökkentése a magyar mezőgazdaság versenyképességét különösen hátrányosan érintené, és ezért számunkra nem elfogad ható. Tisztelt Képviselőtársaim! A földszerzési moratórium lejártát követő időszakra tehát véleményem szerint olyan új szabályt kell megalkotnunk, amely egyszerre felel meg az uniós vállalásainknak, ugyanakkor biztosítja, hogy ne spekulánsok, hanem tényleg a földművesek juthassanak majd a földekhez. A tét nagy, mindnyájan jól tudjuk, hiszen 2014. május 1jével a
