Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZŰCS ERIKA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
216 teremtődött, és az azt követő 8 évben pedig ezek megszűntek. Így azt gondolom, a munkahelyvédelemre talán önöknek is nagy hangsúlyt kellett volna annak idején helyezni. Erről is szó volt a bizottsági ülésünkön, de azt gondoljuk, hogy az elmúlt időszak intézkedései és a most előttünk f ekvő javaslat hozzá fog járulni másfél millió ember munkájának a megvédéséhez, és emellett több százezer új munkahely létrejöttéhez. Ehhez kérjük az önök támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönö m szépen, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére Szűcs Erika képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony! SZŰCS ERIKA , az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm sz épen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kezemben van Orbán Viktor levele, amiben egymillió munkahely megvédése van. Itt ma már többen is másfél millióról beszéltek, nekem 500 ezer munkahely nem kis tétel, úgyhogy szeretném, ha tis ztességesen kommunikálnának, ha már miniszterelnök úr tegnapi szavai alapján a kommunikáció az ismeretek és információk valós megosztása. A bizottsági ülésen volt egy óvatosabb, tartózkodó és egy elutasító álláspont. Az óvatos véleménynek az a forrása, hog y a járulékcsökkentés a gazdaságban a foglalkoztatási szint növeléséhez egy szükséges intézkedés, de a törvényjavaslatban vázolt módja mindenképpen aggályos. Aggályos egyrészt, mert nem általános, holott Magyarországon nem arról szól a történet, hogy a hát rányos helyzetű munkavállalói csoportoknak nincs állása, hanem sajnos arról, hogy az egyébként képzett, munkatapasztalattal rendelkező, sőt akár mobil munkavállalóknak sincs megfelelő munkahelye. Tehát igenis ez a gazdaság igényelné azt, hogy szélesebb kör ben legyen támogatva a foglalkoztatás, amiről egyébként választások előtt a kormányzat és a vállalkozói szféra megállapodása is szólt; ami a járulékcsökkentés szükségességének közös vállalásában és vallásában szintén megjelent. Aggályos azért is a törvényj avaslat, mert az adócsökkentésnek, tehercsökkentésnek volt egy előzménye: egy szjacsökkentés, ami azonban nem egyszerűen csökkentés volt, hanem durva jövedelemátrendeződés, mégpedig az alacsony keresetűek terhei nőttek, a magasabb keresetűeké pedig csökke ntek. Ennek a véleménynek a képviselői úgy gondolják, hogy éppen a tapasztalatok alapján nagyon nehézkesen működő bérkompenzációkkal sikerül esetleg a bér nominális szintjét megőrizni, miközben a reálkeresetek csökkennek. Igenis jogos és méltányos igény le nne, hogy az szjacsökkentéssel hátrányosan érintett társadalmi csoportok kapjanak kompenzációt. Ez a törvényjavaslat erre kísérletet sem tesz. A harmadik valóban, amit Ágh Péter képviselőtársam is mondott, hogy nemcsak munkahelyvédelem, hanem munkahelyter emtés is kell ennek a gazdaságnak, és ebben ez a javaslat nem jeleskedik. Az erőteljesebb elutasító álláspontot magam képviseltem a Demokratikus Koalíció nevében, mégpedig egy olyan okfejtés alapján, hogy a gazdaság egy összetett rendszer, önmagában sem ad ó, sem járulékcsökkentés nem jelenthet dinamizálást vagy trendfordulót, más pályára kerülést. (11.40) A gazdaságnak nélkülözhetetlen motorja a beruházás, amiről tudjuk, hogy milyen állapotban, milyen szinten van, és nem véletlen, hogy a beruházások több n egyedéve történő csökkenése következtében a gazdaság is recesszióba fordult. Az első kísérlete ennek a kormánynak, az szja és a társasági adó csökkentése, nem futtatta fel várakozásaik ellenére a fogyasztást, sem a beruházást,
