Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
217 pedig olyan 500600 milliárd forintba került ez a kísérlet. Ennek a kísérletnek a fedezete pedig olyan volt, a bankadó és a vezető iparágak, a munkahelyteremtő iparágak megadóztatása, ami az egyik fő oka a gazdaságban a beruházások csökkenésének. Most ismét járulékcsökkentésről van sz ó, 300 milliárd forintos cechhel, aminek nem látjuk, én sem látom a fedezetét, és erről nincs is szó. Jogos az az aggály, hogy megint úgy fogják ezt a terhet előteremteni, hogy a beruházásképessége ennek a gazdaságnak tovább fog csökkenni. Magyarán, a két kísérlettel együtt mintegy 1000 milliárd forintot odaadunk, a másik oldalon pedig éppen azokat, akik ezt tudnák hasznosítani, megnyomorítjuk, azaz a legrosszabb változat van, mert 1000 milliárd forint elfogy, eltűnik, és nincs belőle gazdasági eredmény. Ne m a járulékcsökkentést utasítottam el, hanem ezt a lehetetlen és elfogadhatatlan gazdaságpolitikát. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások következnek, 3030 perces időkeretben, eze k közben - a Házszabály előírásainak megfelelően - kettőperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőnek megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, frakcióvezetőnek, aki felszólalását innen az emelvényről mondja el. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó. ROGÁN ANTAL , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azzal kezdeni, hogy ha munkahelyvédelmi akciótervet hirdetünk itt a tisztelt Házban, és az ezzel kapcsolatos törvényekkel foglalkozunk, akkor értelemszerűen azt is vizsgálni kell, hogy miért ezeket az intézkedéseket választottuk, mi az a helyzet, aminek a kezelésére vállalkozunk, és miért látjuk ezt most időszerűnek. Kezdjük talán azzal, hogy mi az a helyzet, aminek a kezelésére vállalkozunk, milyen tendenciák voltak az elmúlt években, és akkor tudjuk megnézni, hogy azokhoz képest mikor, milyen eszközök mennyire bizonyultak hatékonynak. Ha megengedik nekem, magam elé vettem néhány t áblát. Az egyik a foglalkoztatottság alakulása a 2002 és 2012 közötti években, a másik a munkanélküliség alakulása a 2002 és 2012 közötti esztendőkben. Összességében tanulságosak ezek az adatok. 2002ben, a polgári kormányzás utolsó évében Magyarországon a foglalkoztatottak száma 3 millió 870 ezer fő volt, ehhez képest 2010ben, a távozó szocialista kormány utolsó esztendejében ez közel 100 ezer fővel kevesebb volt. A munkanélküliek száma 2002ben, a polgári kormányzás utolsó évében 238 ezer fő volt, a távo zó szocialista kormány idején, 2010ben 475 ezer fő volt. Tehát sikerült a munkanélküliséget közel a duplájára növelni, a foglalkoztatottságot pedig 100 ezer fővel csökkenteni. Ezek mindegyike a Központi Statisztikai Hivatal adata. Kötve hiszem, hogy 2002 és 2010 között… (Göndör Istvánnak:) Én is figyelemmel hallgattam az ön hozzászólását, Göndör képviselő úr, azt gondolom, úgy illene, hogy ön is ugyanezt tegye. Elhiszem, hogy fájnak ezek az adatok, de ezek tényszerű valóságot takarnak. Aztán nézzük mindezt tovább! Ha már eszközök szintjén nézzük, természetesen önök is tettek különféle kísérleteket arra, és itt az LMPs képviselők figyelmét is szeretném felhívni arra a vitára. Természetesen lehet arról beszélni, hogy vane értelme az általános járulékcsökken tésnek. Általános járulékcsökkentéssel próbálkozott egyébként a Bajnaikormány 2009ben. Nézzük meg, hogy mi lett az eredménye, itt vannak az adatok előttünk. Nőtt ettől a foglalkoztatottság? 2008ban a foglalkoztatottság szintje 3 millió 879 ezer fő, 2009ben ez picit tovább csökken, és 2010re megint csak tovább csökken. Az általános járulékcsökkentésnek e téren semmi eredménye nem volt. Nézzük meg ezt a munkanélküliség szintjén: 2008ban 330 ezer fő, 2009ben 420 ezer fő, 2010ben 475 ezer fő. Eredményes volt munkahelyteremtés szempontjából az általános járulékcsökkentés? Nem! Teljes kudarc volt, tisztelt képviselőtársaim. Önök arról beszélnek, hogy vissza akarják hozni azokat az
