Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója:
215 Ebben a tekintetben viszont ez kevés lesz. Önmagában a járu lékcsökkentés, tisztelt képviselőtársaim, nem fogja megoldani a problémát, a foglalkoztatási válságot, komplex megközelítésre van szükség, és ahogy Nemény képviselőtársam is mondta, mind a tartós foglalkoztatás reményében, mind a tartós munkanélküliek eset ében nem lesz elég a járulékokat csökkenteni. A másik pedig valóban a finanszírozási problémák köre. Önök úgy terjesztettek be egy javaslatot, hogy egyáltalán nem látjuk megalapozottnak azt, hogy az valóban kivitelezhető is lenne. Megkérdeztük önöket a biz ottsági ülésen, hogy miből lesz pénz. Erre a tárca képviselője értelemszerűen azt mondta: neki nincs mandátuma, hogy erre válaszoljon. De olyan szerencsénk volt, hogy reggel volt a miniszter úr meghallgatása a bizottságban, és tőle is megkérdeztük, miből l esz pénz. Ő kitérő vagy éppen nem megalapozott választ adott, hiszen azok a források, amiket megnevezett, nagyon gyenge lábakon állnak. Az biztos, hogy ebből önök ezt a nagyszabású tervet nem fogják tudni kivitelezni. Az pedig, hogy mert mi akarjuk, nem vá lasz, kérem szépen, mert nyilvánvalóan azért terjesztették be a javaslatot, hiszen önök ezt akarják. Mi is sok mindent szeretnénk ebben az országban, de elvárható az, hogy ha egy jelentős finanszírozási igénnyel érkező törvényjavaslat érkezik, amelynek nag yon jelentős költségvetési hatásai vannak, akkor azokat indokolják meg, hogy mit miből szeretnének finanszírozni. Azt gondoljuk, egy tiszta kormányzás alapvetően ilyen lábakon kell hogy álljon, és ebben kérjük önöknek a vitában a hozzájárulásukat, hogy vég re meg tudjuk, ki fizeti a révészt. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság csak a T/7955. számú előterjesztéshez állított többsé gi és kisebbségi előadót. Most megadom a szót Ágh Péternek, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! ÁGH PÉTER , az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az if júsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság a tegnapi ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő javaslatot, és azt 19 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, 1 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta. Ahogy hallhattuk már, a törvé ny célja, hogy bizonyos társadalmi csoportok foglalkoztatottságát növelje, és ennek érdekében csökkentse a munkáltatói terheket, javítsa a vállalkozási környezetet. A tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkenti, a 25nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a vállalkozás profilját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket ki váltó 16 százalékos kisvállalati adót. A tervezetben foglalt módosítások tehát lehetővé teszik, hogy a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulék a felére csökkenjen. Ez az intézkedés k örülbelül negyedmillió ember foglalkoztatását könnyítené meg. A tartósan munkanélküliek, a gyesről és gyedről visszatérők esetében a törvénymódosítás által az első két évben a munkáltatóknak nem kellene fizetniük a dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lenne a munkáltatói teher. Ez a törvényjavaslat tehát lehetőséget teremt arra, hogy az ismertetett csoportok jövőjét és munkahelyét biztosítsa, biztonságba helyezze. Pár szót szólnék arról, hogy ellenzéki oldalról milyen fel vetések érkeztek, hiszen ők értetlenkedtek amiatt, hogy miért nem a munkahelyteremtésre helyezi a kormány a hangsúlyt, és miért a munkahelyek megőrzésére. Azt gondolom, hogy a munkahelyteremtés helyett munkahelyvédelem esetében a “helyett” szó helyett a “m ellett” szót kell használni, hiszen a munkahelyteremtés mellett a munkahelyvédelmet szolgálja ez a javaslat, és ezt szolgálják a kormány intézkedései. Hallhattuk miniszter úr expozéjában azt, hogy 2002ig 240 ezer új munkahely
