Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - OBRECZÁN FERENC (Fidesz):
2112 Engedjék meg, hogy egy példát hozzak, mégpedig 2006ból, és hadd idézzem az akkori eseményeket pontosan. Szigort mutatott ellenben a Gazdasági Versenyhivatal verseny tanácsa a magyar tojástermelő vállalkozások szervezeteivel szemben; piaci magatartásuk összehangolása miatt összesen 146,5 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki rájuk. Ebből 120 millió a Magyar Tojóhibridtenyésztők és Tojástermelők Szövetsé gét, 26,5 millió a Magyar Tojásértékesítő Kft. tagjait terheli. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a tojásszövetség 2002től versenykorlátozó döntéseket hozott. Minden évben közölte tagjaival a javasolt árakat, importengedélyezési rendszert ve zetett be, az apró tojás kivonására szólított fel, később a tyúkállomány csökkentését, majd a termelés tíz százalékának exportálását írta elő. A mezőgazdasági piacszabályozás klasszikus eszköztárának használatáról van ugyan szó, amely a terméktanácsoknak é s szövetkezéseknek létükből fakadó feladata, ám ezt a Gazdasági Versenyhivatal nem értékelte. Nem fogadta el azt a védekezést, hogy a kifogásolt intézkedéseket a szektor állami szabályozottsága, a termelők túlélésért folytatott harca, a takarmánypiaci nehé zségek, az üzletláncok piaci ereje és fogyasztói, közegészségvédelmi szempontok indokolták. A Gazdasági Versenyhivatal rosszallóan állapította meg, hogy a szövetkezetek és a termelők a hazai tojástermelők érdekeinek védelmét szolgáló módon akarták biztosí tani a kívánatosnak tartott árszintet és a kínálati oldal stabilitását. S noha azt is leszögezik, hogy az áruházláncok erős alkupozíciója és az import térhódítása miatt a termelők bizonyítottan nem értek el tényleges piaci hatást, mégis büntettek. Kérdés, vajon a Versenyhivatalnak az erőfölényben levő piaci szereplők megrendszabályozása, az erőfölénnyel való visszaélés meggátolása a hivatása vagy egy absztrakt értelemben vett verseny védelme, amelyben a tőkeerős, főként külföldi cégek garantáltan háttérbe s zorítják a kisebb, jellemzően magyar vállalatokat. A gazdálkodók arra hívják fel a figyelmet, hogy az illetékesek nem fordítanak elég figyelmet a külföldről behozott, bizonytalan eredetű és minőségű termékekre, másrészt a termelők csak ö sszehangoltan tudnak fellépni az árakat diktáló áruházláncokkal szemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig az idézet. Ez is indokolja, már 2006ban gondot, problémát jelentett a Gazdasági Versenyhivatalnak az intézkedése, amely nehéz helyzetbe hozta a terme lőket, és engedjék meg, hogy a 2007. március 13án a mezőgazdasági bizottság üléséről - amelynek a címe a termékpályákat átfogó mezőgazdasági szakmai szervezetek és tevékenységek összeegyeztetése a versenytörvénnyel - idézzek, a Gazdasági Versenyhivatal el nökhelyettesének a felszólalásából néhány gondolatot. Az egyik, hogy azért tudni kell, hogy a versenytörvény, a Versenyhivatal nem azért van, hogy szórakozzunk, hanem azért hozta létre a törvényhozó, mert a hatékonysági kényszereknek akart teret hódítani a versenykorlátozó egyedi érdekérvényesülés helyett. A bírságról pedig így vélekedik az elnökhelyettes asszony: a bírság lehet, hogy egy bizonyos nézőpontból nagyon sok pénz, de a szakirodalom szerint egy kartell, ha egyáltalán működőképes, akkor a versenyt árshoz képest 1049 százalékkal téríti el az árakat. Tisztelt Képviselőtársak! Amikor e törvényjavaslat támogatását kérem, akkor ezek az indokok már 2006ban is megfogalmazódtak, a mezőgazdasági bizottság 2006os, 2007es ülésén is elhangzottak, azóta nem történt intézkedés. Amit Pócs János képviselőtársam beterjesztett, amit Pócs János képviselőtársam előterjesztett, az a gazdák érdekeit védi, a gazdák érdekeit szolgálja. Élve azzal a lehetőséggel, hogy az európai uniós jogszabályok engedélyezik azt, hogy bizonyos mértékig lehessen helyi szinten az Országgyűlésnek döntést hozni a gazdák, a gazdálkodók érdekének védelmében, ezért indokolt, hogy ne csak a kormánypárti képviselőtársak, hanem az ellenzéki képviselőtársaim is támogassák a törvényjavaslatot. Haté ves késésben vagyunk. Ezt a hatéves késést, azt hiszem, ezzel a törvényjavaslattal kellőképpen módosítani tudjuk.