Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2085 Tisztelt Országgyűlés! Kiemelten foglalkozott a bizottság, és meg kell mondjam, vita is volt arról, hogy a földbizottságoknak milyen feladatuk és szerepük legyen. Vita bontakozott ki, hiszen az a kérdés került előté rbe, a bizottságnak legyene vétójoga, vagy ne legyen vétójoga. Meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben meg kell találjuk azt a közös megoldást, ami kormánypárt és ellenzék között megoldást jelent. Mi erre törekszünk. A másik, ami nagyon súlyos kérdés volt, és komoly vitát generált, tulajdonképpen az európai uniós társulási szerződés kapcsán a tőke szabad áramlásáról szóló fejezettel kapcsolatos eltérő álláspont. A bizottság kormánypárti többsége egyértelműen fogalmazta meg, hogy el kell döntenünk, hogy uniós tagállamként részt veszünk az uniós versenyben, élvezzük annak előnyeit, és felvállaljuk az uniós jog által előírt korlátokat. Amennyiben a társulási szerződést mi újra kívánjuk fogalmazni, az annyit jelent, hogy az európai uniós tagságunk úgymond megszűn ik, akkor viszont le kell mondani arról is, ez a bizottsági ülésen egyértelműen megfogalmazódott, hogy az előnyöket élvezzük. Tisztelt Országgyűlés! Egy másik vitapontra szeretném a figyelmet ráirányítani, ami szintén a bizottsági ülésen vetődött fel, ez p edig a földlízing körüli vita. Azt gondolom, majd a plenáris ülésen, majd még további viták során tisztázzuk a helyzetet. A többség álláspontja az, hogy a földlízinget nem kívánjuk a földtörvényben lehetővé tenni, ugyanis ez hosszú távon azok számára, akik a földlízinghez jutnak, jelentős előnyöket jelent. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság mint kerettörvényt a törvénytervezetet elfogadásra javasolja, mint ahogy már jeleztem a szavazati arányokat. Azonban egyértelművé tette a bizottság, hogy n éhány ponton képviselői módosító indítványokkal segítjük, hogy a törvény még elfogadhatóbb legyen, még jobban szolgálja a magyar gazdákat, és nyilván a családi gazdaságokról és az üzemszabályozásról szóló törvénnyel együtt tudjuk megakadályozni a külföldie k földszerzését. Még egyszer ismételve és összegezve, a bizottság elfogadásra és nyilvános vitára ajánlja a tervezetet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A me zőgazdasági bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt két felszólaló ismerteti megosztott, mindösszesen 8 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak. GŐGÖS ZOLTÁN , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ism ertetője : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem vitatjuk, és a bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy a 2014. május 1jén lejáró moratórium új földforgalmi szabályozást igényel. Az viszont a határozott véleményün k, hogy ez önmagában nem igényelné azt a felfordulást és felforgatást, amit ez a törvényjavaslat a hatálybalépése után okoz. A kormányfő a hét végén, meg előtte is, sőt egyik államtitkára is világosan megmondta, hogy a törvény egyik célja a Magyarországon működő nagybirtokrendszer felszámolása. Igaz, ezt három nappal utána mondta, amikor KözépEurópa legnagyobb tehenészetét avatta, de ez csak hab a tortán, úgy gondolom. Sajnos azt kell látni, hogy ebben a törvényjavaslatban a történelem egyértelműen ismétli önmagát. Hiszen itt miniszter úr is említette az expozéban, hogy az egyik legnagyobb átalakítás a ’90es évek elején történt, ami annyira jól sikerült, hogy azonnal generált vidéken 400 ezer munkanélkülit, és elveszítette a magyar mezőgazdaság a termelési kapacitásainak 40 százalékát. Ha ez a törvényjavaslat ebben a formájában hatályba lép, hasonló eredménnyel fog járni, nyilván nem ekkora számokkal, mert a foglalkoztatási létszámok már nem ekkorák, de az biztos, hogy 3040 ezer foglalkoztatottat és család ot tesz földönfutóvá középtávon. És hát sajnos el fogjuk érni, amit a miniszter úr jósolt, a ’90es évek produktumát két éven belül, sajnos a ’92est, ami történelmi mélypont volt a magyar mezőgazdaság történetében. A miniszter úr itt említette, hogy ha ra jta múlna, és ez is igazolja, amiről eddig beszéltem, Magyarországon nem lennének nagyüzemek, egyébként nehezen is érthető, hiszen néhány tucat
