Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, valamint az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizác... - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2045 viselkedik a kormányoldal, és hajlandó a sajá t kormánya tevékenységét is vizsgálóbizottsági munka alá vetni. A másik út ahhoz, hogy a vizsgálóbizottságok tekintélyét vissza tudjuk adni, az pedig az, ha megteremtjük a törvényi eszközöket arra, hogy ne jusson eszébe soha többé senkinek, sem volt, bukot t állami cégvezetőnek, sem bukott miniszterelnöknek, hogy kitérjen a vizsgálóbizottság előtti megjelenés kötelezettsége alól. Szégyengyalázat, hogy ma simán meg lehet ezt tenni a Magyar Országgyűlés vizsgálóbizottságaival, és utána természetesen bátran le het tetszelegni a demokrata jelmezben. Ami a jelentés tartalmát, a vizsgálat legfontosabb megállapításait illeti, amelyben feltárták az ingatlanok értékesítésével és a járatkiszervezéssel érintett magántársaságok tulajdonosi hátterének és személyek összefo nódását, ezt természetesen fontosnak tartjuk, az LMP frakciója üdvözli. Habár vannak arra utaló jelek, hogy a céges szálak a volt vezérigazgató ismerősi, családi köreihez vezetnek, de egyértelműen nem bizonyított ilyen irányú összefonódás. Az viszont igen, hogy a Volánbusz a felsorolt ingatlanügyletek kapcsán szerződést kötött cégek összefonódó cégháló szereplői, és nem egymástól független szereplők, ami egy valódi versenyeztetést feltételezett volna. Ráadásul a valódi tulajdonosok kiléte végig homályban ma rad, hiszen mindegyik cég offshore hátterű, azaz nem bizonyítható egyértelmű korrupció, visszaélés. Itt jegyzem meg, hogy emiatt is fontosak az idéntől hatályos új közpénzügyi szabályok offshore hátterű cégek kapcsán, ami az alaptörvénybe és a nemzeti va gyonról szóló törvénybe is bekerült. A Szocialista Párt különvéleménye, ami röviden abban foglalható össze, hogy a bizottság nem tárt fel bizonyított visszaéléseket, kevéssé tartható. Tudniillik igaz, hogy a bizottság nem tárt fel bizonyított visszaéléseke t, viszont egyrészt ebben az ügyben születtek mások által büntetőfeljelentések, és én azt gondolom, várjuk meg, hogy az igazságszolgáltatás a végén mire jut. Viszont, és ezt is azért érdemes tisztázni, főleg az elmúlt két év tapasztalatai alapján, hogy a v izsgálóbizottság feladata, célja nem is feltétlenül a visszaélések feltárása és bizonyítása, hanem például olyan rossz kormányzati gyakorlatok, példák, amiket legközelebb el lehet kerülni. Éppen ezért lett volna fontos, hogy akár a Jobbik által javasolt ol igarchavizsgálóbizottsági javaslatot, akár a szocialisták által javasolt földmutyivizsgálóbizottsági javaslatot, vagy például éppen a ma tárgyalt, tárgysorozatba kért LMPs javaslatot a nemzeti vasúttársasággal kapcsolatban tárgyalja meg a kormánytöbbség , illetve tárgyalja meg az Országgyűlés. Pontosan azért lenne fontos ezeket az ellenzéki vizsgálóbizottsági kezdeményezéseket befogadni, mert nem pusztán az a feladat vagy nem elsősorban az a feladata egy vizsgálóbizottságnak, hogy nyomozó hatóságot játssz on, hanem hogy a rossz kormányzati gyakorlatokra mutasson rá. Fájlaljuk azt, hogy a vizsgálóbizottság nem fogalmaz meg külön javaslatot az offshore hátterű cégek működésével kapcsolatban, figyelemmel arra, hogy az alaptörvény kifejezetten foglalkozik azza l, hogy nem részesülhetnek központi költségvetésből támogatásban olyan szervezetek, amelyek tulajdonosi szerkezete nem átlátható. Viszont szeretnék arra rámutatni, hogy önmagában az alaptörvény 39. cikke, illetve a nemzeti vagyontörvény idevonatkozó rendel kezései nem zárják ki a szerződéskötést offshore hátterű cégekkel. Tehát az lehet, hogy történt kísérlet az offshore lovagok kiűzésére, mondjuk, a közbeszerzési pályázatok nyertesi köréből, de azok a szabályok, amiket a kormánytöbbség megalkotott az elmú lt két évben, mégsem elégségesek arra, hogy a közpénzek környékéről is elzavarjuk a különböző offshore lovagokat. Említettük korábban, szintén egy LMPs kezdeményezés volt, hogy az alvállalkozói hálókat is tegyük nyilvánossá. Magyarul, az egy dolog, hogy közbeszerzési pályázatot nem nyerhet olyan cég, amelyiknek a tulajdonosi szerkezete nem átlátható, viszont jelen pillanatban semmi nem zárja azt ki, hogy egy közbeszerzésen nyertes, egyébként átlátható cég utána szépen egy olyan alvállalkozói hálót növessz en, ahol a közpénz akadálytalanul tud offshore cégekhez elvándorolni.
