Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, valamint az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizác... - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2046 A másik probléma, hogy miután a szerződéskötés az offshore hátterű cégekkel nem tiltott a köztulajdonban álló cégek, tehát például a Volánbusz vagy a nemzeti vasúttársaság esetében, ez ért szintén nincs jelenleg törvényi gátja annak, hogy különböző kiszervezésekkel, különböző kötelmi kapcsolatokkal a közvagyon, a közpénz ne vándoroljon gyanús offshore társaságokhoz. Magyarul összefoglalva, az az LMP problémája, hogy két év után az alapt örvény 39. cikke ellenére továbbra is minden lehetőség adott arra, hogy a pénzszivattyú tovább vigye ki a jövedelmet Magyarországról. Nincs kellő biztosíték arra, hogy a pénzszivattyú befejezze működését, és a nemzeti vagyon, illetve a Magyarországon megte rmelt jövedelem ne áramoljon ki tovább brutális mértékben különböző offshore cégekhez. Szeretném arra is emlékeztetni önöket, hogy az alaptörvény 39. cikkének hatálybalépését követően például egy önök számára kedves társaság, és közbeszerzési pályázatokat rendszeresen megnyerő társaság, a Közgép Zrt. megnevezte például a tulajdonosát, hiszen erre köteles egy közbeszerzésen indult társaság, de nem a nyilvánosság felé, hanem csak az állam felé. Mi azt szeretnénk, hogy azok a cégek, amelyek akár köztulajdonba n álló vállalatokkal lépnek tartós szerződéses kapcsolatra, akár közbeszerzéseken indulnak el, ezek tulajdonosi háttere ne csak állami szervek, hanem a nyilvánosság felé is legyen teljesen transzparens, átlátható. És hát igen, a Volánbuszvizsgálóbizottság példája mutatja azt, hogy pontosan erre lehetne használni a vizsgálóbizottság intézményét, tehát szakmai alapon föltárni egyegy gyanús ügyletet, és ebből levonni a következtetéseket a későbbi jogalkotás számára. Éppen ezért azt tudom önöknek mondani, hog y kifejezetten a jó kormányzást szolgálná az, ha akár az LMP által javasolt nemzeti vasúttársasági, akár a jobbikos oligarcha, akár a szocialista földmutyivizsgálóbizottságot elfogadnák, hiszen ezek a vizsgálóbizottsági javaslatok pontosan azt célozzák, hogy a jogszabályi környezetet vizsgáljuk meg. (21.50) Nézzük meg, hogy milyen jogszabályi környezet az, amelyik a nemzeti vagyon elherdálásához vezethet, ahogyan ez a Volánbusz Zrt. esetében is történt; milyen jogszabályi környe zet az, amelyik lehetővé teszi például a gazdák kisemmizését; milyen jogszabályi környezet az, amelyik lehetővé teszi, hogy egy, a kormánypártokhoz közel álló cég rendszeresen megnyerjen minden olyan pályázatot, amelyen elindul. Pontosan a vizsgálóbizottsá gi intézmény az, amely megerősíthetné a magyar emberek bizalmát a közhatalmi intézményekben, az Országgyűlésben, illetve a kormányban. És fontos tanulsága ennek a vizsgálóbizottsági munkának az is, hogy az elmúlt húsz évben a köztulajdonban álló, illetve k özszolgáltató cégekkel kapcsolatos kormányzati politikát belengte az a demagóg szöveg, hogy az állam rossz gazda, és éppen ezért a közszolgáltató cégektől, az állami vagyonelemektől lehetőleg meg kell szabadulni. Fordulatra lenne szükség, egy olyan irányba kellene elmozdulni, ahol Magyarország be tudja azt bizonyítani, hogy a közösségi tulajdonban álló cégeket igenis lehet hatékonyan, a közösség érdekében működtetni. A vizsgálóbizottsági munka, a vizsgálóbizottsági intézmény pontosan arra jó, hogy azt is be mutassuk, hogy milyen garanciákkal lehetne egyébként a nemzeti vagyont, a közszolgáltatásokat megvédeni a különböző kormányok körül lebzselő oligarcháktól, milyen jogi eszközök segíthetnek minket ahhoz, hogy - szemben az elmúlt húsz év keserű tapasztalatai val - megvédjük a közösségi vagyont attól, hogy egész egyszerűen fényes nappal széthordják. Az elmúlt húsz évben arra láttunk nagyon sok tapasztalatot, hogy a politikai bolhacirkusz mögött szabadon szét lehetett hordani a közösség vagyonát, meg lehetett fo sztani a közösségeket ebben az országban azoktól az eszközöktől, attól az infrastruktúrától, ami egyébként a közösségek fennmaradását szolgálja. Az egész Volánbusz Zrt.történet arra tanulság, hogy ahhoz, hogy Magyarország egy összetartó társadalom legyen, ahhoz, hogy Magyarországon a közszolgáltatások mindenki számára egyenlően hozzáférhetők legyenek, ezért olyan jogszabályi környezetet kellene kialakítani, ahol nem lehetséges a közszolgáltató cégek vagyonát elvándoroltatni különböző gyanús hátterű cégekbe n, olyan kormányzati ellenőrzés kellene a közszolgáltatások felett, ami biztosítja
