Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, valamint az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizác... - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2044 közszolgáltatókat, köztulajdonú cégek tevékenységét, a kormányzati felelősség alá tartozó közvagyon sorsát valamiképpen vizsgálja. Teljesen természetes, hogy az Ors zággyűlés 2010. májusi nyitánya után önök, kormánypárti képviselők számos olyan vizsgálóbizottságot kezdeményeztek, amelyek a megelőző kormányzati ciklus felelőtlen, janicsár gazdálkodását, illetve a korrupciógyanús ügyleteket kívánták feltárni. Ugyanakkor eltelt két év, eltelt két és fél év, és a vizsgálóbizottság intézményét ma már egyre inkább arra kellene használni, hogy az Országgyűlés hatékonyan tudja ellenőrizni az Orbánkormány tevékenységét. Az elmúlt hónapokban és a mai napon is önök nyíltan az Or szággyűlés arcába vágták, vagy ha úgy tetszik, a magyar polgárok arcába vágták, hogy önöknek kizárólag addig van szükségük vizsgálóbizottságokra, ameddig azzal a korábbi kormányt lehet vizsgálni. Önök úgy gondolják, hogy az Orbánkormány tevékenységét ille tően nincs szükség parlamenti ellenőrzésre, nincs szükség vizsgálóbizottságokra, mi meg azt gondoljuk, hogy velünk ezt nem fogják játszani. Ha önök gyakorlatilag halálra ítélték itt az elmúlt hetekben a vizsgálóbizottság intézményét, akkor az LMP frakciója akkor sem tud asszisztálni egy vizsgálóbizottsági jelentés elfogadásához, amelyik az elmúlt ciklust vizsgálja, ha egyébként a jelentés tartalmával egyetértünk, illetve magát a vizsgálóbizottsági működést üdvözölni is tudnánk. A vizsgálóbizottság működésén ek van még egy fontos tanulsága, ami némiképpen független a vizsgálat tárgyától, és az előttem szóló képviselő erről már szólt. Kevéssé hatékony úgy a parlament ellenőrző funkciója, illetve a vizsgálóbizottsági működés, hogyha semmiféle szankciója nincs an nak, hogy egy beidézett magyar állampolgár egész egyszerűen arcába röhög a vizsgálóbizottságnak, nem jelenik meg, illetve nem teljesíti azt a nyilatkozattételi kötelezettségét, ami, azt gondolom, dolga lenne minden magyar állampolgárnak, akit a vizsgálóbiz ottság a színe elé idéz. Nem önkéntes együttműködésről van szó, nem arról van szó, hogy valakinek vane kedve befáradni a Magyar Országgyűlés épületébe. Én azt gondolom, ez egy állampolgári kötelezettség, és ennek érvényt kell szerezni, nem büntetőjogi esz közökkel, hiszen addig, amíg egy büntető- vagy éppen polgári bírósági tárgyaláson való részt nem vételnek nem büntetőjogi szankciója van, nyilvánvaló, hogy nem a büntetőjogi szankció a megfelelő eszköz arra, hogy a vizsgálóbizottság előtti megjelenést kiké nyszerítsük. (21.40) Az viszont biztos, hogy az Országgyűlésnek haladéktalanul kellene tennie valamit annak érdekében, ha egyáltalán még a kormányoldalnak szüksége van arra, hogy vizsgálóbizottság működjön ebben az országban, hogy ne kényekedve szerint dö nthesse el bárki, hogy hajlandóe egy országgyűlési vizsgálóbizottság színe elé járulni. Szeretném felidézni azt, hogy vannak azért olyan demokráciák a világon, például az Amerikai Egyesült Államok, ahol adott esetben egy elnök, egy hivatalban lévő elnök s em kockáztathatja azt meg, amit itt különböző volt cégvezetők vagy éppen volt kormányzati tisztviselők, volt miniszterelnök Magyarországon megkockáztathat, hogy egész egyszerűen negligál egy vizsgálóbizottsági eljárást. Az Amerikai Egyesült Államokban egy vizsgálóbizottság, egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtti megjelenés legalább olyan súlyú, mint Magyarországon, mondjuk, egy ügyészségi vizsgálat, egy ügyészségi kihallgatás vagy egy büntetőbírósági tárgyalás. Feladata az Országgyűlésnek, hogy a vizsgál óbizottsági intézmény tekintélyét helyreállítsa. Ennek egyik útja az, hogy a kormánypárti képviselők nem térnek ki cinikus módon az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottsági határozati javaslatok elől, nem játszik macskaegér játékot a kormánypárt a z ellenzéki pártokkal akkor, amikor saját maga ellenzéki időszaka alatt a legkülönbözőbb vizsgálóbizottsági javaslatokkal állt elő, és az elmúlt két évben is, mint például az előttünk fekvő jelentés is bizonyítja, a korábbi kormányzati ciklust illetően nem fukarkodtak önök vizsgálóbizottsági határozati javaslatok elfogadásával. Tehát vizsgálóbizottsági jelentésről egyrészt akkor van értelme beszélnünk, ha tisztességesen és őszintén, nem pedig ezzel a cinizmussal
