Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1837 az, hogy a kisajátítási hatóság gyakorlatilag naponta ellenőrizni kénytelen a tulajdon i lapot, azt, hogy a kisajátítás alatt álló ingatlan tulajdonosa nem idegenítettee el időközben az ingatlant. A bejegyzéssel magával kapcsolatban zárójelben azért megjegyezném, hogy a kisajátítást kérő nemcsak a díjmentességet élvező magyar állam lehet, h anem olyan kisajátítást kérő harmadik személy is, aki nem biztos, hogy személyes díjmentességben részesül. Ennek következtében, mivel a tervezet kimondja, hogy az elidegenítési és terhelési tilalmat a kisajátítást kérő javára kell bejegyezni, ingatlanonkén t ez 6600 forint pluszköltség, a földhivataloknak pedig ingatlanonként nyilván 6600 forint pluszbevételt jelent, ezen körülményt a költségvetés tervezésekor feltétlenül figyelembe kell venni, főként, ha a kisajátítást kérő harmadik személy központi költség vetési szerv. Erre rengeteg példát látunk például európai uniós projektek esetében. A másik legfontosabb nem a kisajátításról szóló törvény, a második pont, amit itt kiemelnék, hanem az ingatlannyilvántartásról szóló törvényt módosítja, a tervezet 38. §á ban található. Ezen új rendelkezés azon problémákra jelenthet megoldást, melyek akkor merülnek fel, ha a tulajdonostársak egy részével sor kerül adásvételi szerződés megkötésére, míg a többi tulajdonostárs vonatkozásában kisajátítási eljárást kell lefolyta tni. Érthető, hogy a kellő felkészülési időt erre a törvényre biztosítani szükségeltetik, és így leghamarabb az elfogadást követő fél év után léphetne hatályba, ugyanakkor a fentiekben ismertetett két lényegesebb, a jogalkalmazás során felmerülő legsúlyosa bb problémákat végre kezelő módosítás közül az elsőnél érthető, hogy nem lehet rögtön hatályba léptetni, azonban amit másodikként említettem, az ingatlannyilvántartási törvényt módosító rész, azt javaslom, hogy a kihirdetést követően a lehető leghamarabb lépjen hatályba, hiszen ezen új felfüggesztési ok bevezetése csak előnnyel járhat az összes érdekelt fél számára. Ma is tudunk sok olyan milliárd forintnyi összköltségvetésű projektről, amelyeket ez komolyan nehezít, úgyhogy tényleg érdemes lenne átgondoln i, és mielőbb hatályba léptetni legalább ezt az ingatlannyilvántartást módosító részt. A tervezet tartalmaz egyébként olyan új rendelkezéseket is, amelyekkel nem feltétlenül értek egyet, illetve azok szíves átgondolását javaslom. Ezek az alábbiak lennének . Most nem részletezem, hogy melyhez tudtam vagy tudok majd módosító indítványt benyújtani, mert az majd nyilván a részletes vita feladata lesz, de erre a néhány hibára feltétlenül fel akarom hívni itt az általános vitában is a figyelmet, hogy esetleg önök is gondolkodjanak el azon, hogy hogyan lenne célszerű ezt módosítani. Ugyanis például a 2. §ban célszerűnek tartom, hogy a vételi ajánlattal kapcsolatosan a törvény határidőt állapítson meg, azonban indokolt lenne még ennél rövidebb határidő is. Ez is má r egy előrelépés, hogy egyáltalán határidő van, de én az egy évet rendkívül soknak tartom. Például a 90 napos határidő megállapítása, úgy gondolom, megfelelő lenne. A kisajátítási eljárásnak a legvégső igénybe vehető eszköznek kell lennie. Ha a tulajdonos kap egy vételi ajánlatot, amelyet akkor nem fogad el, és egy évvel később indul csak meg a kisajátítási eljárás, lehet, hogy akkor már elfogadná a vételi ajánlatot, tehát itt mindenképpen az egy év hosszú idő. A tervezet 3. § 6. pontjában a törvény 4. §a új (3) bekezdéssel egészül ki, amely építési engedélyt említ. Azonban nemcsak olyan tevékenységek elvégzése céljából lehet helye kisajátításnak, amelyek építésiengedélykötelesek, és nemcsak olyan tevékenységnél indokolt az új (3) bekezdésben szereplő könn yítés bevezetése, amelyekre már építési engedélyt adtak ki, hanem például a vízjogi létesítési engedély nevesítése is, úgy érzem, szükséges lenne ebben a bekezdésben. Vagy például ismét egy probléma: a 11. §ban nagyon helyesen módosítják a kártalanítási ö sszeg kifizetésére vonatkozó szabályokat, kimondja az eddigiekhez képest leegyszerűsítve, hogy amennyiben a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg, részére a kártalanítást postai úton kell kifizetni. Nem egyértelmű azonban, hogy a kártalaní tásra jogosultnak meddig kell megjelölnie a fizetési számlát, a kisajátítási határozat meghozatalát megelőzően, vagy esetleg utána, a kártalanítás kifizetésére kötelezettnek kell keresnie a jogosultat, és fel kelle szólítani a számla megjelölésére, és ame nnyiben erre kerül sor, akkor van mód a postai kifizetésre. (11.50)
