Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1818 kormá ny teljesíti ígéretét, és az előző évekhez képest egyszerűbb ügyintézéssel juthatnak hozzá a támogatáshoz, ehelyett önök 250 ezer embert köteleztek bankszámla nyitására, így tovább lassítva és bonyolítva az eljárást. Bár a 2012. évi költségvetés ismét nem növelte érdemben az elcsatolt területeinken élő nemzetrészeknek szánt összegeket, nem emelte a tíz éve változatlan, 20 ezer forintos oktatásnevelési támogatást sem, számos magyar család számára még így is jelentős segítségről lenne szó. Ezzel az óriási ba kival ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzat a nemzetpolitikát érintő legalapvetőbb adminisztrációs feladatok normális ellátására is képtelen. (10.20) A Bethlen Gábor Alap működését a teljes káosz és a fejetlenség jellemezte. A Jobbik már hónapokkal az e set előtt felhívta a figyelmet a problémákra, már akkor jeleztük, hogy a megítélt pályázati pénzek kifizetése akadozik. Semjén Zsolt akkor visszautasította a feltételezést, hogy a Bethlen Gábor Alap rendszerével problémák lennének, sőt külön leszögezte: a Felvidéken és Erdélyben a közelmúltban történt változások növelik majd a hatékonyságot. A külhonba irányuló magyar osztálykirándulásokat lebonyolító Határtalanulprogramnál ki kell emelnem egy nagyon komoly szakmai hibát, méghozzá azt, amelyről itt kormány párti képviselőtársaim is szemérmesen hallgattak, vagy megkerülték ezt a kérdést, hogy a csonka országi diákok nem utazhattak Muravidékre és Drávaszögbe, ezt a két régiót ugyanis nemes egyszerűséggel kifelejtették a pályázati kiírásból. Különösen rossz üze net ez az ottani magyarságnak, akik egyébként is gyakran a magyar nemzetpolitika perifériájára szorulnak. Arról már ne is beszéljünk, hogy az útonútfélen óriási sikerként hirdetett program messze nem új kezdeményezés, már vagy tíz éve működik. Erre fel ór iási kormánypropaganda mellett Semjén miniszterelnökhelyettes úr azt ígérte: a kormányzati ciklusuk végére évente egy teljes évfolyamnyi diák, azaz százezer fő utazhat majd állami finanszírozásban jelenlegi határainkon túlra. Ehhez képest csupán 14 ezren vehettek részt a tavalyi programban. Az idei és az azt követő évre sincsen forrásbővítés előirányozva. Az erre vonatkozó költségvetési módosító javaslatunkat pedig lelkifurdalás nélkül szavazta le a forradalmi kétharmad. Tisztelt kormánypárti Képviselőtárs aim! Kérem önöket, vegyék komolyabban ezt a többre érdemes kezdeményezést, hogy egyszer valóban minden magyar gyermek eljuthasson az elszakított területeinkre. A nyár második fele sem telt el unalmasan a BGA Zrt.nél, hiszen Ulicsák Szilárd vezérigazgató ú r, valamint a teljes vezetőség lemondott. Ezt szintén csak szőrmentén érintették itt képviselőtársaim. A történtek hátteréről nem tudunk sokat, de a jelentés sem szól erről. Bár a parlamenti zuhanyhíradó ugyan szaftos részletekkel is tudósított, miszerint például az egyik tag indoklásként igen plasztikusan fogalmazva azt mondta, azért mond le, mert nem akar börtönbe kerülni, de ezek valóságtartalmával inkább ne foglalkozzunk. Tény azonban az, hogy 2011. szeptember 13án, a nemzeti összetartozás bizottságána k ülésén erről a kérdésről megkérdeztem Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszonyt, aki megkerülte a válaszadást, még a jelenlévők számára sem mondott részleteket, pedig az alapkezelő rövid történetének ez egy komoly eseménye volt. Az illetékes parlame nti szakbizottság tagjai egyébként - meglehetősen méltatlan módon - csupán a sajtóból értesültek a történtekről. Azért is volt jelentős a váltás, hiszen nem csupán a vezérigazgató személye változott, hanem a BGA Zrt. egész vezetőségi szerkezete: az öttagú igazgatóság helyét egy személyben vette át dr. Lélfai Koppány vezérigazgató úr. A jelentés erről sem tesz említést. Ebben az esetben is levonható a szomorú tanulság, miszerint a nemzetpolitikai államtitkárság sok esetben semmibe veszi a nemzeti összetartoz ás bizottságát. Ami a BGA Zrt. székhelyét illeti, személyesen is többször meggyőződhettem arról, hogy a Magyarság Háza elképesztően rossz állapotban van, ehhez képest a beszámolóban meg sem említik az épületet. Külön nem térnék ki rá, de azért megemlíteném , hogy létezik egy rendezetlen körülmények között tengődő Magyarok Háza is, amelynek funkciója elvileg ugyanaz lehetett volna, mint most a Magyarság Házának. Kíváncsi vagyok, hogy esetleg jövőre létrehoznake majd
