Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1817 kifizetése akadozott, az újak kiírására pedig az Alap hiányában nem kerülhetett sor, sőt az erdélyi oktatásnevelési támog atások kiírása további heteket késett a budapesti nemzetpolitikai káosz miatt. Erről a jelentős csúszásról ez a jelentés szemérmesen hallgat, csupán a Szülőföld Alap és a Bethlen Gábor Alap közötti pénzmozgásokat említi. Külön kiemelném az ifjúságpolitikai keret kérdését, azaz hogy a Bethlen Gábor Alapon belül legyen egy külön keret az ifjúságpolitikai célokra. Ez a magyar ifjúsági ernyőszervezeteket határon innen és túl tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia régi kérése volt. 2010. december 11ei fórumuk alk almával is kérték erre a kormányt. Maga Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony személyesen is ígéretet tett ennek megvalósulására, ám ez szintén nem teljesült. Akkor többek között Kövér László házelnök és Soltész Miklós szociális, családügyért és if júságért felelős államtitkár is támogatásáról biztosította a szervezetet. Sajnos úgy néz ki, hogy ennyit ér az önök adott szava. A Bethlen Gábor Alap elindulását övező kaotikus viszonyok közepette egyedül a határon túli intézmények és szervezetek támogatás ának előirányzott összegei tűntek bizonyosnak. A Kárpátmedencében minden külhoni magyar szervezet, intézmény és programszervező abban bízott, hogy bár késik a pályázatok kiírása, de előbbutóbb lezajlanak az elbírálások, ráadásul a kormányzati ígéret szer int sokkal több területen, sokkal hatékonyabban fog az anyaország segítséget nyújtani, mint a Gyurcsány, Bajnairezsimek idején. Ezután jött a feketeleves. Bár a nemzeti összetartozás bizottságának 2011. március 22ei ülésén feltett kérdésemre, miszerint érintike a tervezett megszorítások a nemzetpolitikai célokat, Répás Zsuzsanna egyértelmű nemmel felelt, aztán, bármit is mondott, végül mégis megrövidítették a külhoni magyarokat, nem is kevéssel. Az említett bizottság két és fél hónappal későbbi, június 7én tartott ülésén Ulicsák Szilárd miniszteri biztos, akkori elnökvezérigazgató elmondta, a megszorító intézkedések Répás Zsuzsanna előzetes ígéretével szemben érintik a nemzetpolitikai támogatásokat is, így ebben az évben a kormány 600 millió forintot z árol ezen a területen. Az elvonás komolyan érintette a kulturális programokat, az egyházi és gazdasági támogatásokat, valamint a kormányzat a már előre beígért, halaszthatatlan épületrekonstrukciókat is átütemezte, magyarán: törölte a 2011es céltámogatáso k közül. Különösen sajnálatos, hogy ez a megszorítás mélyen érintette a komáromi Selye János és az erdélyi Sapientia Egyetemet, valamint a kárpátaljai magyar felsőoktatási intézményeket is. A jelentés erről is elfelejt említést tenni. Nagy a baj a gyermeke iket magyar iskolába járató külhoni magyar családok számára folyósítandó oktatásnevelési támogatások háza táján is. Ahogy a jelentésben szereplő táblázatból is kiviláglik, messze ez a legnagyobb kifizetési tétel a Bethlen Gábor Alapnál, a szórványkutatáss al és csángó magyarok támogatásával együtt eléri a 6 milliárd forintot. Ennek ellenére a jelentés nagyon szűkszavúan beszél erről, amit a történtek ismeretében nem is csodálok. Többször felhívtam, többször felhívta a Jobbik az önök figyelmét bizottsági ülé seken, de itt az Országgyűlésben is arra a problémára, hogy a pénzek sokszor már nem megfelelő helyre jutnak el. Példaként hoztuk fel a délvidéki Horgos, Péterréve és Martonos településeket, de mondhattam volna a felvidéki Királyhelmecet is, ahol cigány gy erekek tömegével jelentkeznek magyar iskolába, adott esetben érdemi nyelvtudás nélkül, egyetlenegy szándékkal, hogy családjuk az oktatásnevelési támogatást fölvehesse. Aztán persze eldorbézolják ezt a pénzt, és a gyerek meg másnap ugyanúgy lyukas cipőben megy iskolába, és ugyanúgy a másik tízóraiját eszi meg. Olyan állapotok alakultak ki, hogy magyar szülők azért viszik el gyermekeiket a magyar iskolából, mert az antiszociális cigány gyerekek miatt nem érzik magukat biztonságban, ezért inkább a többségi is kolát választják. Teszem hozzá, még csak nem is magyar anyanyelvű romákról beszélünk Délvidék esetében, hanem Koszovóból menekült albán cigányokról. Ezt önök mintha meg sem hallották volna, bár ez természetesen nem lep meg túlzottan, hiszen a csonka honban is hasonló struccpolitikát folytatnak, ha cigányproblémáról van szó. Szintén felháborodást váltott ki a külhoni magyarok között a 2011. évi oktatásnevelési támogatások folyósításának jelentős csúszása. A külhoni magyar családok hiába várták, hogy a
