Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 9 (227. szám) - Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
1717 információkat, amikről Ékes képviselőtársam, azt hiszem, a harmadik felszólalásában beszélt, megismerje, ha ezeket az információkat is megi smerhettük volna, hogy hány ilyen tranzakcióra került már sor, mennyi igény vár még kielégítésre, hogy történnek ezek a becslések, és így tovább. Én voltam az, aki tartózkodtam a bizottsági ülésen. A tartózkodásom oka elsősorban, sőt kifejezetten szakmai t ermészetű, mert én a módosítással egyetértek tartalmilag, miszerint arról van szó, hogy az államháztartás egyik alrendszeréből egy másik alrendszerébe kerülnek át vagyontárgyak, amelyek használata remélhetőleg a helyi önkormányzatok égisze alatt célszerűbb és hatékonyabb lehet. Tehát ezt a szándékot nem lehet elvitatni. Azonban azért tartózkodtam, mert sok információhoz nem tudtam hozzáférni, sem a kormány jelen lévő képviselője részéről, sem az előterjesztő részéről. Ugye, itt az általános indoklása egy ké tsoros kis mondat, amiben mindössze annyi van, hogy mi a célja ennek a törvényjavaslatnak. Egyébként meg az a véleményem, hogy valóban nem szerencsés egy törvényt, jelesül az ez évi költségvetési törvényt akár ilyen módosításokkal is állandóan megpiszkálni , mert ez nem túl elegáns, devalválja a törvények stabilitási kötelezettségét. Hát ugye, én megnéztem, ez a kurzus, ez a kétharmados kurzus a regnálása óta 516 törvényt alkotott, ezek közül több mint kétszáz új törvény, a többi pedig törvénymódosítás. Ez r ettenetesen nagy szám, és önmagában ez a hatalmas tömeg magában hordozza a tévedés veszélyét, amire léptennyomon figyelmeztetünk, legalábbis én a magam eszközeivel. Tehát sok, nagyon sok törvényt alkotunk, ezért nem túl szerencsés ez a tömeggyártás, de ha már mégis szükség van rá, akkor jobb lett volna, ha a kormány jelentkezik ezzel, mert akkor több kérdést lehetett volna föltenni akár a bizottsági vitában is, azzal a reménnyel, hogy ezekre a szakmai kérdésekre választ is lehet kapni. Például, hogy hogyan történik ezeknek a vagyontárgyaknak, volt honvédségi ingatlanoknak vagy más közigazgatási célokat szolgáló épületeknek, vámhivataloknak, et cetera, az értékbecslése. Itt ugye, becsült forgalmi értékről van szó, és a becslés egy érdekes szakma, de ha itt b ecslésről van szó, akkor fölmerül a kérdés, itt MSZPs képviselőtársam, Ipkovich képviselőtársam erre az előbb utalt, hogy egyáltalán minek akkor az értékhatár meghúzása. Akkor nem lenne egyszerűbb egyszerűen a nyilvántartási értéken átírni, ha már ingyene s ez a juttatás? Hiszen az államháztartás egyik zsebéből úgymond a másik zsebébe átteszi ezt a vagyontárgyat, jelképesen mondva, egy nyilvántartási értéken. Akkor minek itt a felső határt meghúzni? Ahol indokolt az ilyen tranzakció, és ezek ugye, úgy törté nnek, hogy a kormány hoz egyedi határozatokat ezekről a tranzakciókról, akkor lehet, hogy a 15 milliárd is egy önkényes határ. (11.00) Hiszen ha ilyen tömeges igénylés van, mint amiről itt Ékes képviselőtársam tájékoztatott minket, akkor lehet, hogy ez se lesz elég, a 15 milliárd, vagy hogy ha az értékbecslő nagyobb értéket becsül, akkor ez az összeghatár is el fog olvadni vagy elveszti aktualitását. De nyilvánvalóan nem fogok emiatt módosító indítványt benyújtani, hogy ezt emeljük meg 20 milliárd forintra, mert éppen olyan önkényesnek érzem, mint a 15öt. A másik gondom az volt itt az értékbecslés mikéntje mellett, hogy megmondom őszintén, én nem szívesen bővíteném a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feladatkörét, hatáskörét egy ilyen újabb lehetőséggel, jóllehet a kormány dönt egyedi határozatokkal erről. De hát nekem a Nemzeti Vagyonkezelő munkájáról - hogy mondjam - nem túl kedvező véleményem van, azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a FideszKDNPkormány lassan két és fél esztendős működése óta sem képes a N emzeti Vagyonkezelő elkészíteni az országleltárt, hozzáférhetővé tenni mindenki számára, akit ez érdekel, többek között az ilyen vagyontárgyak megismerése céljából. Minden határidőt lekésett, a legutolsó, amit a saját kormánya szabott neki, 2011. december 31. volt. Most az én írásbeli kérdésemre kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy még a 2012 vége sem lesz az igazi, sőt már a 2013as szám is elhangzott a miniszter asszony nekem írt válaszlevelében. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés al elnöke foglalja el.)
