Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BAJA FERENC (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1671 közszolgáltatásokat minél színvonalasabban biztosítani valamen nyi honfitársunk számára. A másik oldalon pedig, amikor valami zsíros bizniszt szagolnak ki, akkor pedig hirtelen a Fidesz az állami beavatkozás barátjává válik. Hát ezen a területen sincs másképp. Némiképpen vitatkozva az előttem szóló képviselőtársammal, én azt az álláspontot fogalmaznám meg az LMP nevében, hogy természetesen az államnak van felelőssége, közvetlen felelőssége van abban, hogy a XXI. században például az internetes kommunikációhoz, tehát a közéletben való részvételhez szükséges alapvető inf ormációkhoz, ha úgy tetszik, a digitális kultúrához lehetőleg valamennyi honfitársunk egyenlő esélyekkel tudjon hozzáférni. Ebben van állami felelősség, és ez az állami felelősség természetesen állami ráfordításokat is kíván. Ebből viszont nem az következi k, hogy feltétlenül egy állami céggel kellene piacra lépni. Mi úgy látjuk, hogy jelenleg nincs fölösleges 160 milliárd forint a magyar költségvetésben, hogy az állam saját mobilszolgáltató céggel próbáljon meg piacra lépni. Másik oldalról - és nem csak ebb en a szektorban - fontos lenne az, hogy az újabb és újabb megszorító csomagokkal ne véreztessék ki teljes mértékben a közszolgáltatásokat. Ma a vasút területén - és ezt államtitkár úr pontosan tudja - járatritkításokról van szó, nem pedig vasútfejlesztésrő l. Pontosan tudják azt, hogy az újabb és újabb megszorító csomagok gyakorlatilag ellehetetlenítik a jóléti szektorokat, tehát mi - szemben önökkel - ténylegesen is amellett tennénk le a voksunkat, hogy igen, Magyarországon nincs túlfejlett jóléti állam, sz emben azzal, amit itt néhány órával ezelőtt Cséfalvay államtitkár úr kifejtett. Tehát igenis kell állami forrásokat arra fordítani, hogy a közszolgáltatásokhoz, a kulturális javakhoz lehetőleg valamennyi polgára ennek az országnak egyenlő mértékben hozzá t udjon férni. Ez pénzbe kerül, de hiszünk abban, hogy ez kifizetődő, mert ha például az alapvető infrastruktúrához a legkisebb településen is hozzá lehet férni, akkor ez hosszú távon megéri Magyarország számára. Hosszú távon megéri Magyarország számára péld ául az, hogyha a legkisebb falvak, a vidék népességmegtartó ereje újjáéled. Másfelől viszont nem gondoljuk azt, hogy lennének még fölös százmilliárdok arra, hogy elvállalkozgasson vele az állam, eltőzsdézze. Nincsenek fölös százmilliárd forintok a költségv etésben arra, hogy különböző bizniszekbe fogjon bele a Magyar Köztársaság kormánya. Tisztelt Országgyűlés! Az is bizonyítja, hogy itt valójában megint Fidesz körüli üzleti érdekek toltak be egy törvényjavaslatot a Ház elé, hogy - mint ahogy az ilyenkor már megszokott - a törvényjavaslatot nem a kormány terjeszti elő. Ha a kormány terjesztené elő, akkor például nem fordulna elő olyan kodifikációs baki, mint amire - nem akarom a szerzőségét elvitatni - az előbb Novák Előd képviselőtársam már fölhívta a figyel met, hogy úgy módosítanak egy korábbi törvényt, hogy a paragrafusszámot meg sem jelölik. Aki már látott törvényjavaslatokat, amit a kormány terjeszt elő - függetlenül attól, hogy éppen ki van kormányon , az ugye átmegy közigazgatási egyeztetésen, tehát gy akorlatilag nulla az esélye annak, hogy ilyen alapvető és primitív, ráadásul ebben az évben már nem első alkalommal előforduló hibát vét a törvényalkotó. Ez megint csak azt mutatja, hogy különböző lobbicsoportok írják meg önöknek a törvényjavaslatokat, vag y adott esetben az a hatóság írja meg a törvényjavaslatot, amelyiket egyébként jó esetben, ha Magyarország jogállam lenne - nem az , a parlamentnek ellenőriznie kellene. És itt álljunk meg egy pillanatra! Van még egy alapvető különbség az LMP és a FideszKDNP államfelfogása között. Mi nem gondoljuk azt, hogy helyénvaló, ha egy alkotmányos rendszerben vannak, nemcsak hogy vannak, de sokasodnak a teljesen elszabadult úgynevezett autonóm közigazgatási szervek. Mi nem helyeseltük azt sem, amikor az előző kurzu s idején elszámoltathatatlanul lehetett őrködni több százmilliárdos fejlesztési kassza fölött anélkül, hogy a fejlesztési intézmény élén álló személyt a parlament interpellálni, elszámoltatni tudta volna. Erre most a nemzeti cinizmus rendszere szaporítja a zoknak az intézményeknek a számát, ahol gyakorlatilag a parlamentnek semmiféle beszámoltatási lehetősége, elszámoltatási lehetősége nincs, ráadásul úgy ültetik be a megfelelő cárokat és cárnőket, hogy a következő parlamentek sem tudják őket elmozdítani.
