Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1519 Nagyon sok tényezőtől függnek: a családi szokások, a fiatalok felfogása, a szélesebb vagy szűkebb kulturális környezet, nagyon sok minden. Azt azonban nem lehet kétségbe vonni, hogy mindkettő egyar ánt érzelmi és érdekközösségre épül, és az élettársak esetében sem kevésbé cél a gyermekvállalás, mint a házaspároknál. A XXI. században a társadalom többsége már nem ítéli el az élettársi kapcsolatokat, akkor pedig ezekben a kapcsolatokban elsődlegesen ne m a polgári jogi általános alapelveknek, hanem a családjog speciális elveinek kell érvényesülni. Ezek pedig, ahogyan a hozzászólásom elején mondtam, a gyermek érdekeinek védelme, az egyenjogúság elve, a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. Ha ön ök ezt kétségbe vonják, és esetleg kormányzati támogatással a javasolt szabályozást érdemben megváltoztatják, akkor egy olyan erkölcsi követelménnyel szakítanak, amit úgy hívnak, hogy tolerancia, és egy olyan elvvel szakítanak, aminek ma egyébként rendkívü l széles társadalmi támogatottsága van. Én egyébként remélem, hogy nem kerül sor egy ilyen módosító indítvány kormányoldali támogatására. Én is arra buzdítom önöket, hogy ezt ne tegyék. Egyébként a legfontosabb elveket megtámogattuk, és azt a szakmai megol dást, az a keretet, amelyet a Magyar Szocialista Párt jónak tart, és amelyet Steiner képviselőtársam vezérszónoklatában bemutatott, támogatni tudjuk. Ha változás következik be alapvető dolgokban, akkor ezt a támogatást már nem tudjuk biztosítani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Staudt Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Ptk. vezérszónoki körében volt szerencsém Gaudi képviselőtársammal együtt megszólalni, nem ismételném meg azt a köszönetet. Illetve így, hogy már szóba hoztam, megismétlem Vékás Lajosnak és a kodi fikátor csapatnak. Azt hiszem, kétszer is megérdemlik, hogy a nevüket elmondjuk, és megköszönjük azt a nagy munkát, amit letettek. Nagyon örülünk annak is, hogy a kormányzat módosítás nélkül terjeszti be ezt a javaslatot; különösen azután, hogy korábban, 2 0082009ben az MSZPkormány alatt nem ez volt a gyakorlat. Ők elvették ettől a kodifikációs bizottságtól a tervezetet, és Takács Albert, illetve Draskovics Tibor szerette volna, köztük volt talán még az egymás után jövetelük miatt egyfajta kérdőjel is, ho gy ki fogja beterjeszteni. De mindenképpen 2010 előtt el szerette volna fogadni az MSZP ezt a tervezetet. Oly módon nyúltak bele akkor a minisztériumi munkák, azt kell mondjam, kontárkodások folyamán, ami már köszönő viszonyban sem volt azzal a javaslattal , amit a tudomány, a jogtudomány képviselői letettek. Tehát a Jobbik megköszöni a jelenlegi kormányzatnak ezt az önmérsékletet. Természetesen a módosító javaslatok elfogadása és minden egyéb még széttúrhatja ezt a művet, amit bizonyos esetben, bizonyos dön téseknél meg is kell tenni. Erre ki fogok később térni, de mindenképpen örvendetes, hogy ez így került ide elénk. A családjogi rész, amiről én is beszélni fogok, talán egy kicsit többet, jó felvezető is volt ilyen szempontból, amit az MSZPtől hallhattunk, olyan rész, ahol politikai, világnézeti döntéseket kell hozni. Nem bízható csupán a jogtudományra annak eldöntése, hogy milyen irányultsággal dolgozza ki ezt a területet. És ez nem a jogtudomány nem megfelelő hozzáértését jelenti, hanem azt, hogy itt bizo ny olyan döntéseket kell meghozni, amelyek nem csupán szakmai döntések, hanem világnézeti, ha úgy tetszik, politikai döntések. Örülünk, hogy a bírói gyakorlat beemelésre került a Ptk. tervezetébe, sok helyen megjelenik az elmúlt időszak bírói gyakorlata, é s itt legfőképpen a rendszerváltozás utáni időszakot említhetném meg. Az viszont már nem annyira örvendetes, és ezt a bevezető zárórendelkezéseknél kell megemlíteni, hogy egyrészről a jogszabálydefiníciók közé beveszi a Ptk. az EU általános hatályú, közve tlenül alkalmazható aktusait is. Erre lehet természetesen magyarázat, hogy ezek egyébként is
