Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1520 közvetlenül alkalmazandóak, de a Ptk. rendszerét ez egy kicsit feltúrja, nehezebben értelmezhetővé tesz bizonyos részeket, ahogy ezt maga a polgári törvénykönyv ki is mondja. Ami viszont már a jogalkotási törvény alapján sem szükséges, az arra való utalás, hogy mely EUirányelveknek felel meg a polgári törvénykönyv. Ez azért fontos, mert ezek az irányelvek gyakran változhatnak, és ennek alapján egy kódexbe belevenni ezeket nem célszerű. Annál is inkább, mivel az elvárás csak az ezeknek való megfelelés az EU részéről, az nem, hogy külön nevesítve, taxatív módon felsorolásra kerüljenek egy polgári törvénykönyvben. Arról nem is beszélve, bár ezt majd a következő résznél fogjuk megtenni, de mivel a bevezető és zárórészekhez tartozik a fogyasztó fogalma, néhány mondat erejéig meg kell itt is említeni, hogy nem értünk egyet azzal, hogy a fogyasztók köréből kiveszik azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem gazdaság i tevékenységük, gazdasági céljuk következtében vesznek igénybe egy szolgáltatást. Hogy egy egyszerű példánál maradjak, egy zöldségest üzemeltető vállalkozó nem hiszem, hogy a közüzemi díjak fizetésénél, közüzemi szerződéseknél ne minősülne fogyasztónak, é s a piaci erőfölény egy mamut, akár multicég és egy kisvállalkozás között ugyanolyan lenne, annak ellenére, hogy a hatályos jog alapján, mondjuk, valakinek egy kisvállalkozása van. Ezt mindenképpen a régi szabályozás szerint kellene belevenni; amit egyébk ént, amikor itt a fogyasztóvédelemről vitatkoztunk, akkor önök már eldöntöttek, de azért kísérletet teszek rá, hogy nyissuk újra, a régi vagy egy korábbi Ptk.ban ugyanis úgy szerepelt ez a megfogalmazás, hogy mindazokat fogyasztónak tekintette, akik tevék enységi körükön kívül eső célból vettek igénybe egy szolgáltatást. Ez egyébként messzemenő következtetéseket nemcsak egy megfogalmazás szintjén jelent, lévén, hogy bizonyos jogi garanciák és bizonyos jogi védelmek sem illetik meg azt, aki nem tartozik a fo gyasztók körébe. De ebbe mélyebben azért nem szeretnék belemenni, mert ezt már nem ez a vitaszakasz tartalmazza. Tehát a jövő héten erről is részletesebben kívánok, kívánunk beszélni. Ami itt, úgy tűnik, az egyik legnagyobb vita tárgya, a különböző családj ogi részek, családjogi jogállások és ezek világnézeti besorolása. Ezzel kapcsolatban a Jobbiknak markáns álláspontja van, ami egyébként eltér nemcsak a közvetlenül előttünk elhangzottaktól, hanem némileg minden más véleménytől, ami itt a parlamentben megje lent. Ott kezdeném, hogy van egy alaptörvény, amit a Fideszkormányzat fogadott el, de speciel ezt a részét mi is támogatni tudtuk. Ennek úgy szól az egyik bekezdése, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között önkéntes elhatáro zás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Ezzel maximálisan azonosulni tudunk, és nagyon örülünk, hogy az alaptörvénybe is bekerült. Ez egyébként messze vezet, illetve egyrészről régre vezet, mert a ma gyar hagyományokat tükrözi, másrészről viszont megfogalmazza azt a kívánalmat, ami alapján a családjogi részekhez a polgári törvénykönyvnek is és az egyéb törvényeknek is hozzá kell állniuk. Egyébként hozzáteszem, hogy az Európai Unió Bírósága a személyi k apcsolatok tekintetében a nemzetállamok joghatóságát mindenképpen fenntarthatónak és a joghatóságába tartozónak ítélte. (13.40) Tehát ezekben a szabályozásokban nem merülhet fel az Európai Unió bármiféle belekontárkodása, ez valóban egy olyan terület, amit el lehet dönteni így, egymás közt, ha szabad így fogalmaznom. Az élettársi kapcsolatok szabályozása a jelenlegi Ptk.ban nagyon szűkös, és nem ad megfelelő megoldást semmilyen szempontból magára az élettársi kapcsolatra, viszont egy olyan tényállapot, ami vel foglalkozni kell, annál is inkább, mert hogyha statisztikai adatot hozok, akkor az 1980as évek derekáig még meghatározónak mondható volt a házasság. 1980ban például 80 ezer házasság köttetett Magyarországon, napjainkban ez már csak a fele. Ugye, ezek helyett többnyire élettársi kapcsolatok állnak fenn, ami önmagában még nem ördögtől való, viszont ezt így egy nulladik pontként itt mindenképpen el szeretném mondani, amit az alaptörvény is megfogalmazott, hogy mi alapvető szempontnak a nemzet gyarapodásá t és a nemzet fennmaradását tartjuk, minden más
