Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
1466 Tisztelt Ors zággyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mivel a javaslat által a polgári törvénykönyv kódex jellegű, a hatályos jognál átfogóbb szabályozás megteremtésére épül, az alapelvek jelentősége felértékelődik. Ez a koncepció a magánjogi jogviszonyok nagyobb és teljese bb körét öleli fel, ezért az alapelvek átfogó és megfelelő alkalmazása garancia arra, hogy azok a teljes polgári jog normaanyagát átlényegítsék. A javaslatban szereplő megoldások és a hatályos Ptk.hoz képest eszközölt változások ezt a célt alkalmasan szol gálják. A tervezet bevezető rendelkezései az új Ptk. alapelvei, amelyek célja, hogy áthassák a részletszabályozásokat, és hogy a jogalkalmazás, kiemelten a bírói gyakorlat számára segédkezet nyújthassanak. A bevezető rendelkezésekben megfogalmazott alapelv ek jogtechnikai jelentősége nem abban áll, hogy eszerint jogviták dőlhessenek el, hiszen az új Ptk. tervezetének elvi alapja, hogy azokat a vonatkozó részletszabályozás szerint kell eldönteni. Azonban a bírói gyakorlat a részletszabályok értelmezését az al apelvek tartalma szerint végzi, ami különösen jelentős iránymutatást jelent olyan esetekben, amelyekben maga a részletszabály enged mérlegelést a jogalkalmazó számára. A bevezető rendelkezésekben három alapelv került rögzítésre: a jóhiszeműség és a tisztes ség elve, az elvárható magatartás elve - és itt a felróhatóság kifejtése - és a joggal való visszaélés tilalma. A bevezető rendelkezések száma az új polgári törvénykönyv tervezetében szűkült a korábbihoz képest. Csak azok az alapelvek kaptak helyet a javas lat bevezető rendelkezései között, amelyek a jogszabály egészére nézve képesek alapelveket rögzíteni. A javaslat ésszerűsíti és egyben sűríti az alapelvek rendszerét, így például nem nevesíti önállóan a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményé t, hiszen annak érvényesülése levezethető a jóhiszeműség és a tisztesség elvéből, valamint a joggal való visszaélés tilalmából. A terjedelmi szűkülés emiatt nem jelenti, hogy a magánjogot átfogó alapelvek tartalma elveszne, sőt ellenkezőleg, az áttekinthet ő szabályozás útján kézzelfoghatóvá válik. Ésszerű rendező elv érvényesül egyes alapelvek jogszabályok belüli elhelyezkedésének változásában is. Miután a kölcsönös együttműködés követelménye elsősorban a szerződéses viszonyok területén nyer jelentőséget, e zért a javaslat, ellentétben a hatályos szabályokkal, nem az egész polgári jogra vonatkozó alapelvként említi azt a bevezető rendelkezések között, hanem a szerződési jog alapelvei között. (9.10) Emellett a javaslat a szerződési jogon kívül is megfogalmaz k onkrét normákat is, amelyek a jogalanyok együttműködését erősítik. A tulajdon védelmének és a személy védelmének alapelve szintén nem kerül nevesítésre a bevezető rendelkezések körében, minthogy - alkotmányos alapelvek lévén - az egész jogrendszerben is ér vényesülni hivatottak. Ezzel összhangban a Ptk. bevezető rendelkezései között csupán normaismétlés lenne újra megjeleníteni azokat, ehelyett a javaslat konkrét rendelkezései a polgári jog területén - csakúgy, mint más jogszabályok más jogterületen - szerez nek érvényt az alkotmányos alapelveknek. A bevezető rendelkezések ésszerűbb és áttekinthetőbb rendszerének megteremtése által nem sérülnek azok az alapelvek, amelyeknek a magánjogban érvényesülnie kell, ellenkezőleg, a javaslat elkerüli azok felesleges meg ismétlését, illetőleg megfelelő helyen nevesíti őket, és kellő hangsúlyt fordít a bevezető rendelkezések mellett a részletszabályok útján történő érvényesítésre is. A törvény célja. A javaslat meghatározza a törvény célját, amely amellett, hogy a Ptk.hoz hasonló, alkalmas arra, hogy a javaslat kódex jellegét erősítse és átfogja a polgári jogviszonyok alanyainak teljes körét. A javaslat céljának meghatározásával biztosítja, hogy a polgári jogi jogviszonyok alanyainak vagyoni és személyhez fűződő jogait a kó dex védje. Értelmezési alapelv. Az értelmezési alapelv segít abban, hogy elkerülhető legyen az értelmezési szempontok kimerítő felsorolása. A javaslat által megfogalmazott értelmezési alapelv egyik részről garanciát jelent, hogy a konkrét normák alkalmazás a ne kerülhessen ellentétbe az alaptörvénnyel és
