Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
1467 igazodjon a törvény egészének rendeltetéséhez, másrészt az alapelv külön biztosítja, hogy a polgári jogi jogviszonyokat rendező külön jogszabályok értelmezésére is a törvénykönyvvel összhangban kerüljön sor. A jóhiszeműség és tisztesség elve számos állam magánjogi kódexét és nemzetközi jogegységesítő tervezetet átlényegítő alapvető tétel. Magyarország recepciójának története már az 1928as magánjogi törvényjavaslatra visszanyúlik. Stabil etikai alapvetése és zsinórmértékként történő alkalmazása mellett ez az elv garantálja, hogy a piacgazdaság magánautonómiára épülő viszonyai között érvényesülhessenek a szociális szempontok. A javaslat vonatkozó rendelkezéseinek elmélyültsége hangsúlyozható, hiszen a szóban fo rgó alapelv alatt nevesíti külön a venire contra factum proprium ősi tételét, tiltja az olyan joggyakorlást, amely a jogosult korábbi magatartásába ütközik, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Az elvárhatósági mérce megállapítása a Ptk. alapelvi tételét tartja fenn a javaslatban, amely a bírói gyakorlat útján sikeresen érvényesülő magánjogi alapelv. Ugyanakkor az adott helyzetben általában elvárható magatartás a polgári jogi felelősségben a felróhatóság alapját képezi. A javaslat a kártérítési felelősség általános kimentési klauzulájának zsinórmértékét is fenntartja. Az alapelv tehát egyik részről teljes összhangban áll a javaslat rendelkezéseivel, másrészről felelősség azonban csak akkor keletkezik az adott helyzetben elvárható magatartás követelményének megszegéséből, ha ezt a törvény kifejezetten előírja. Az alapelvvel együtt kerül fenntartásra a nemo suam turpitudinem allegans auditur tétele is, amely szerint felróható magatartására - késedelemre, mulasztásra, szerződésszegésre - senki sem hivatkozhat. A joggal való visszaélés tilalma. Ez az alapelv az alanyi jogok szabad gyakorlásának lényeges elvi korlátja, amely az alanyi jogok érvényesülését gátolja meg. Rendkívül indokolt, hogy a javaslat alapelvi szinten rendezi a joggal való visszaélés kérdését, h iszen az alanyi jog tartalmától függően a visszaélés jellege meglehetősen különböző lehet egyes esetekben. Ugyanakkor a javaslat szemléletmódja is korszerűbb a hatályos polgári törvénykönyvnél, és azzal ellentétben nem határoz meg a joggal való visszaélés tilalmának fogalmi határait megjelölő tételes és példálózó feltételeket. A javaslat lényegében fenntartja a hatályos jogot, a polgári jogok érvényesítése - ha a törvény másként nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képvise lőtársaim! A Második könyv az emberrel mint jogalannyal foglalkozik. A javaslat az emberre mint jogalanyra vonatkozó szabályokat külön könyvben tárgyalja, míg a jogi személyekre vonatkozó szabályok ezt követően is külön könyvben kaptak helyet. Az elkülönít és tehát a javaslatban élesebb, mint a polgári törvénykönyv hatályos szabályaiban, ahol “A személyek” részen belül külön címekben kerülnek szabályozásra az ember jogalanyiságára és a jogi személyekre vonatkozó szabályok. A javaslat ezzel a megoldással köze lebb kerül a magyar magánjogban már Szladits Károly által is élesebben hangsúlyozott elhatároláshoz: “a jogi személlyel az embert mint természetes személyt helyezzük szembe”. Miután az ember jogalanyiságára vonatkozó rendelkezések a kódex valamennyi könyve közötti összhang szempontjából fontosak, a javaslat vonatkozó rendelkezései fogalmilag rendkívül szabatosak. Példának okáért a kiskorúnak gyámja, a nagykorúnak gondnoka van, s e megfontolás mentén a gyám által biztosított a méhmagzat törvényes képviselete is. A holtnak nyilvánítás szabályait a javaslat lényegében változatlanul hagyja, ugyanakkor amennyiben bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fent, arra az esetre a javaslat csak a holtnak nyilvánító határozat hatályon kívül hely ezéséről rendelkezik. A hatályos Ptk. emellett a határozat alapján beállott jogkövetkezmények semmisségét is kimondja, de a változás ésszerű és időszerű is egyben, hiszen dogmatikai értelemben pontatlan a hatályos szabályozás, ráadásul öröklés esetében ért elmezhetetlen is a semmissé nyilvánítás. Az új szabályozásban így a jogkövetkezményeket külön rendelkezések szabályozzák.
