Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
1465 Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. A törvényjavaslatot T/7971. számon megismerhették. Nagy tisztelettel köszöntöm a díszpáholyban helyet foglaló dr. Vékás Lajos prof esszor urat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát és mindazokat a kedves vendégeinket, akik személyes megjelenésükkel megtisztelik ezt a mai vitanapot. (Taps.) Emlékeztetem önöket, hogy múlt heti ülésünkön sor került az előterjesztői expozéra, a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónoki felszólalásokra is. Most a további képviselői felszólalások következnek. A házbizottság döntésének megfelelően a törvényjavaslat általános vitáját az előterjesztés szerkezeti rendjét követve tárgyalja az Országgyűlés. Ma az emberhez közvetlenül kötődő életviszonyokat szabályozó Első, Második, Negyedik és Hetedik könyvek vitájára kerül sor. A vita tárgyalásakor - a felemelt időkeretre tekintettel - a képviselői felszólalások 20 percesek lesznek . Először az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek megadom a szót Varga István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Or szággyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Professzor Úr! A mai felszólalásomat megelőzően hosszasan tanulmányoztam az új, előttünk fekvő polgári törvénykönyvet, és annak ellenére, hogy már korábban is ismertük, hogy a Ház mit fog tárgyalni, megmondom ő szintén, hogy az elmúlt ciklusokhoz képest az első, számomra az első olyan törvényjavaslat, amely véleményem szerint a legkényesebb jogászi igényeket is kielégíti, ezért szeretném megismételni, amit az alkotmányügyi bizottságban már elmondtam, hogy ez konc epciójában és részleteiben is valóban egy kiváló munka, melyhez magam és képviselőtársaim nevében a professzor úrnak és csapatának gratulálok, és azt kívánom mindannyiunknak mint törvényhozóknak, hogy ilyen színvonalú törvényjavaslat feküdjön mindig a Ház előtt. Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt az Első és a Második könyvről a mondandómat elkezdeném, hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy csatlakozzak Papcsák képviselő úrhoz. Már ne ijedjenek meg, nem a tekintetben, hogy a teljes kronológiai sort el fogom monda ni a XIX. századtól kezdve, hogy mi előzte meg a mostani korszerű polgári törvénykönyvi javaslatot, hanem ha már ma is és a családunk alapján is elmondhatjuk, hogy a magyar azért csak jogásztársadalom és jogásznemzet, valljuk be őszintén, hadd emlékeztesse m képviselőtársaimat arra, hogy valóban, az elmúlt évszázadokban egészen kiváló jogásznemzedék és jogászprofesszorok voltak ebben a hazában, de az én számomra talán a legkedvesebb Grosschmid Béni, aki Márai Sándornak és a világhírű Radványi Géza testvér re ndezőnek az atyai nagybátyja volt, és akiről Márai Sándor oly szépen beszélt az Egy polgár vallomásaiban. Azt hiszem, képviselőtársaim, ha Grosschmid professzor úr látná ezt a törvényjavaslatot, vagy mondhatom Zsögöd Béninek, úgy hívták annak idején, ezen a néven publikált, akkor most biztosan büszke lenne arra, és biztos, hogy aláírná, hogy egy valóban igényes XXI. századi törvényjavaslat fekszik itt. Biztos minden képviselőtársam tudja, hogy a professzor úr egyébként 1852ben Máramaroson született, és 193 8ban Budapesten halt meg. A kolozsvári és a budapesti egyetem tanszékvezető tanára volt, és én megmondom önöknek őszintén, hogy olvastam a kötelmi joggal kapcsolatos fejtegetéseit, és jó néhány kérdésben még ma is egyetértek. No, e lírai kitérő után, képv iselőtársaim, akkor a két alapvető és az Első könyvhöz szeretnék hozzászólni, nevezetesen az Első könyvnél a bevezető rendelkezésekről szeretnék beszélni és az emberről mint jogalanyról. Fideszes képviselőként hadd mondjam, hogy két részletkérdésről, ha le sz időm, szeretnék külön beszélni, az egyik a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályok változása, de talán még ennél is fontosabb az úgynevezett sérelemdíj, amely most már egészen más formában kerül bevezetésre, mint a nem vagyoni kártérítés.
