Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP):
1443 fogl alkoznunk, mert azt gondolom, hogy a legnagyobb szégyen az, amit ennek a törvénynek a szellemisége jelent. Hölgyeim és uraim, a törvényben van egy olyan kitétel, vagy van egy olyan célja, amit többször elmondtak, és le is van benne írva, hogy fontosnak tar tják, hogy minél kevésbé lehessen a polgárokat a pártoknak zaklatni. Ezért azután vannak egyébként ésszerű és értelmes kitételek is benne, például, hogy nem lehet munkahelyen, munkaidőben és a többi, gyűjteni az ajánlásokat. Hozzáteszem, ezt eddig sem lehe tett, úgyhogy ez nem olyan óriási vívmány. De nem lehet azonban - ugye, most már nem a kopogtatócéduláról, hanem az aláírásokról beszélünk - személyes megkeresés útján sem, hacsak a választópolgár előzetesen nem járult hozzá ahhoz, hogy a személyes adatait kampánycélra felhasználhassák. Ezt a hozzájárulást pedig úgy teheti meg, hogy elmegy regisztrálni, és ott külön erről rendelkezik, hogy az ő adatait erre a célra felhasználhatják. Azt senki sem biztosítja ebben a törvényben, hogy egy egyszerű állampolgárn ak, akinek nincsenek egyébként a törvényhez vagy máshoz jogi ismeretei, pontosan fel fogjáke hívni a figyelmét arra, hogy neki még egyébként ebben a helyzetben plusz nyilatkozni kell, hogy még a regisztráción túl az ő adatait egyébként felhasználhatják ka mpánycélra. Ha ez nem így van, és valami miatt nem nyilatkozik, akár azért, mert nem hívják fel a figyelmét, akár ha csak elkerüli az ottani figyelmét, ne adj’ isten, tudatosan, direkt nem hívják fel erre a figyelmét, és így kimarad ebből, akkor hiába szer zi meg bármely párt, jelölő szervezet vagy független jelölt az ő aláírását, az ő jelölése, az ő aláírása nem fog ebbe a 200ba beleszámítani, mert a törvény mostani szövege szerint e nélkül a nyilatkozat nélkül nem érvényes. Én azt gondolom, hogy a törvény nek ez a része is eléggé aggályos, pontosan azért, mert megint nem tartalmaz semmiféle biztosítékot arra nézvést, hogy a polgár megfelelő felvilágosítást kap, és ráadásul senki nincs, aki hitelesen ellenőrizni tudja azt, hogy az az állampolgár, aki ezt a n yilatkozatot tette vagy nem tette, az egyébként miért nem tette, azért, mert ő úgy gondolta, hogy nem akar ilyen nyilatkozatot tenni, vagy egész egyszerűen nem hívták fel rá a figyelmét, és nem tudott a jogaival élni. Itt is meg szeretném ismételni azt az adatvédelmi aggályomat, ami a kopogtatócédula és az aláírásgyűjtő ív között van, hogy a kopogtatócédula ugyan ezer sebből vérzett, de az aláírásgyűjtő íven, ha én huszonkettediknek írom alá az ajánlásomat, akkor én az előttem lévő huszonegy ember különlege s személyes adatához abban a pillanatban hozzáférek, ahogyan elém teszik az aláírásgyűjtő ívet. Erre sem kaptunk választ, hogy erre az aggályra mi lehet a megoldás. Nagyon érdekes kérdés még a nemzetközi megfigyelőkre vonatkozó szabályozás, ami szintén egy kicsit árulkodó, mert a nemzetközi megfigyelőkre vonatkozó szabályozás érdekes módon úgy alakul, hogy ezeknek a jogköreit is szűkíti, minthogyha valamit a nemzetközi megfigyelők előtt mi titkolni akarnánk, vagy valamit a nemzetközi megfigyelők elől el sze retnénk rejteni. A nemzetközi kötelezettségvállalásaink miatt persze nem mindegy, hogy milyen jogállást biztosítunk ezeknek a nemzetközi megfigyelőknek, és érdekes módon ez az eljárási törvény szűkíti a nemzetközi megfigyelők jogkörét. (2.20) Az a törvényb en le van írva, hogy a választási megfigyelők nem intézhetnek kérdéseket a választópolgárokhoz. Intézhetnek kérdéseket egyébként az ott dolgozókhoz, intézhetnek kérdéseket a választás lebonyolítóihoz, de a választópolgárokhoz nem intézhetnek kérdéseket. Má rpedig azt gondolom, hogy leginkább egy választópolgár tudja eldönteni, vagy legalábbis neki lehet gyanúja arra vonatkozóan, hogy most itt történte valamifajta visszaélés, vagy nem. Az egy másik kérdés, hogy egyébként a jogalkalmazók milyen módon fogják a zt egyébként számon kérni vagy milyen módon fogják elérni, hogy mondjuk, egy nemzetközi megfigyelő, ha egy választópolgárral szót akar váltani, akkor azt nem tudom, ki és hogyan fogja megakadályozni ebben, hogy esetleg Hajdu úr a maszkosaival ráugrik hátul ról, vagy nem tudom, hogy mi történik ilyenkor, ha egy nemzetközi megfigyelő odalép egy választópolgárhoz, akkor nyilvánvalóan leteperik, és azonnal kiteszik az országból.
