Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MOLNÁR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1337 érte el a minimális mértéket. Ez azonban sok esetben nem szolgálta sem a termőföld tulajdonosának, sem a beruházónak mint kisajátítást kérőnek az érdekeit, hisz en előfordult, hogy akkora területnagyságokról van szó, amelyeknek még a visszamaradott mértéke is megfelelően szolgálja a földtulajdonos termőföld hasznosításához fűződő érdekeit és jogait, és a beruházónak sem érdeke az, hogy fölöslegesen jusson területh ez, amire nincs szüksége. Ezért tehát külterületeken ez a féle, a visszamaradó területhez kötődő kötelezettség a jövőben nem lenne meg a minimális termőföld tekintetében. A mezőgazdasági bizottsági többségi vélemé nye szerint, a Natura 2000es területeket kivéve, a törvényjavaslatban alkalmazott módosítások egyértelműen szolgálják a jelenleg hatályban lévő kisajátításról szóló törvény jobbá tételét. A törvényjavaslat gyorsítja, egyszerűsíti és olcsóbbá, átláthatóbbá teszi a kisajátítási eljárásokat. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8286. számú törvényjavaslatot 10 igen és 6 nem szavazattal ál talános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben, ezek közben kétperces fe lszólalásokra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Molnár Attilának, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. Öné a szó. DR. MOLNÁR ATTILA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtárs aim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy előző hozzászólásomban is említettem nagy vonalakban a törvényjavaslat célját, engedjék meg, hogy ugyan most röviden, de egy picit mégiscsak részletesebben szóljak az előttünk lévő, kisajátításról szóló törvényjavaslatró l. Ahogy államtitkár úr expozéjából is hallhattuk, a törvényjavaslat a Magyaryprogram egyszerűsítési programjának részeként került benyújtásra. A javaslat célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, olcsóbb lefolytat hatóságának elősegítése. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2008. január 1jei hatálybalépése óta számos jogalkalmazói tapasztalat halmozódott fel, amelyek alapul szolgálhatnak annak vizsgálatához, hogy mely kérdések szabályozásával vagy módo sításával tehető az eljárás hatékonyabbá, egyszerűbbé, célszerűbbé. Elmondható, hogy a kisajátítási törvény a hatálybalépése óta alapvetően megfelelően szolgálja a közérdekű beruházások legvégső eszközzel, vagyis a tulajdonelvonással járó megvalósításának módját. A törvény hatálybalépése óta ugyanakkor természetesen kiérlelődtek azok az eljárási elemek, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítani, javítani szükséges az eljárások még hatékonyabb lefolytathatósága érdekében. A kisajátítási eljárá s egy sajátos jellegű hatósági eljárás: különlegességét az adja, hogy a közérdekű beruházások érdekében igénybe vett legvégső eszköz, vagyis a tulajdonelvonás menetét szabályozza, kibontva és konkretizálva a tulajdonelvonásnak az Alaptörvény XII. cikk (2) bekezdésében rögzített, kivételesen, közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon történő, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás biztosításával járó módját. A kisajátítási eljárásban tehát kettős cél biztosításának igénye érvényesül: egyré szt lehetőleg minél gyorsabban és hatékonyabban elő kell segíteni a közérdekű beruházások megvalósíthatóságát, egyidejűleg azonban a kisajátítás által tulajdonjoguk, illetve az ingatlanon fennálló egyéb joguk megszűnése miatt okozott kárt és az eljárással járó egyéb hátrányokat elszenvedő magánszemélyek
