Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MOLNÁR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1338 teljes körű védelmét és kíméletét is biztosítani kell a kisajátítással okozott veszteségek minimalizálása érdekében. A javaslatban a kisajátítási esetkörök bővülnek környezet- és természetvédelmi célú, valam int - ahogy a mezőgazdasági bizottság előadójától is hallottuk - a Natura 2000 területeket érintő kisajátítási lehetőséggel, valamint lehetővé teszi a környezetkárosodás felszámolása, a hulladékkezelő létesítmény rekultivációja érdekében történő kisajátítá st is. A javaslat egyik lényegi eleme az, hogy megszünteti azt a visszás helyzetet, hogy tipikusan a beépítésre nem szánt, vagyis jellemzően külterületi ingatlanok esetében sem alkotmányos, sem gazdasági, sem célszerűségi szempontból nem indokolható az egé sz ingatlan kisajátításának kötelezettsége csupán abból az okból, hogy az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el. Ugyanis számos esetben egyrészt magához a kisajátítással megvalósítandó célhoz nem szükséges az egész i ngatlan területe, továbbá gyakori az is, hogy a tulajdonos maga is igényt tartana a maradék területre, ezért ezen alapjogokat érintő szempontokkal szemben nem lehet erősebb a legkisebb teleknagyság követelménye. Ezen előírás azonban gazdasági okokból is cé lszerűtlen és ésszerűtlen, hiszen adott esetben olyan - többnyire mezőgazdasági művelésű - külterületen, ahol a legkisebb teleknagyság akár több ezer négyzetméter is lehet, a törvényi előírás folytán az állam vagy az önkormányzat abban az esetben is, ha az adott ingatlanból - ahogy említettem korábban, például útépítés esetében - csak néhány négyzetméteres szalagra van szükség, jelentős költségtöbblettel tudja az adott ingatlant megszerezni anélkül, hogy a maradék területre teljesülnének a kisajátítás felté telei, és akár annak ellenére, hogy a tulajdonos annak tulajdonjogára továbbra is igényt tartana. A javaslat ezért a beépítésre nem szánt területek esetében fő szabályként lehetővé teszi a legkisebb teleknagyságnál kisebb visszamaradó ingatlant eredményező részleges kisajátítást azzal, hogy annak nincs akadálya, hogy a kisajátítást kérő és a tulajdonos megállapodjon a visszamaradó rész kisajátításában. Fontos eleme a javaslatnak, és szintén az eljárás elhúzódását fékezi meg, hogy a kisajátítással érintett i ngatlant szerződéssel csak a kisajátítást kérő engedélyével lehet másra átruházni. A javaslat a kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását, és ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárások elhúzódását leginkább az okozza, hogy a kérelmek hiányosak, ezért a jelenleginél szigorúbb szabályok bevezetésével egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező ne m vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben. További gyorsító megoldásként a kisajátítási terv újrazáradékolásáról a jövőben a kisajátítási hatóság gondoskodik, mivel az eljárások egy részét az lassítja, hogy a ki sajátítási terv földhivatali záradéka a kisajátítási eljárás folyamata alatt jár le, és annak pótlására hosszabb idő múlva kerül sor, ami jelentős késedelmet okoz. A javaslat a jogalkalmazói igények alapján megszünteti a birtokbaadás intézményét, és egyútt al kártalanítás kisajátítást kérő általi megfizetésének - csereingatlan birtokba adásának , valamint az ingatlan tulajdonos általi elhagyásának a kérdését a kisajátítási eljárást lezáró hatósági határozat keretei között rendezi el. A fentiek alapján tehát a javaslat a kisajátítási eljárást lezáró cselekményeket egységesen hatósági határozatba foglalni rendeli. Ennek alapján egyértelművé válik, hogy a határidők be nem tartása esetére mind a kártalanítás megfizetése, illetve mind a csereingatlan birtokbaadás a, valamint ezt követően a tulajdonos kiköltözési kötelezettsége a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény végrehajtási szabályai szerint kikényszeríthető, pénzfizetési kötelezettség végrehajtása, meghatározott cselekmény végrehajtása keretében.
