Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1333 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kisajátításról szó ló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . A törvényjavaslatot T/8286. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szép en a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a Magyaryprogram egyszerűsítési programjának részeként került benyújtásra. A javaslat egészének célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarát tá tétele, olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése. A kisajátítás egy olyan jogintézmény, amely elősegíti a közérdekű beruházások megvalósítását. A közérdekből történő tulajdonelvonásra természetesen csak a legvégső esetben, és akkor is csak az alaptörvén yben rögzített azonnali teljes és feltétlen kártalanítás mellett kerülhet sor. A kisajátításról szóló törvény ezen alaptörvényi garanciák érvényesülése érdekében szabályozza azt, hogy pontosan mely esetekben lehet élni a kisajátítás eszközével, továbbá, ho gy az állami és önkormányzati beruházói célok elérése mellett milyen módon biztosítható a kisajátítást elszenvedő tulajdonosok és egyéb jogosultak teljes körű kártalanításhoz való joga. A hatályban lévő kisajátítási törvény a kisajátítási eljárásokat hossz ú időn át meghatározó, a 2000es évekre azonban már jelentős mértékben elavult jogszabály, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletet váltotta fel, egyúttal kódex jelleggel magába integrálta az ágazati jogszabályokban szétszórtan fellelhe tő kisajátítási esetköröket. Elmondható, hogy a kisajátítási törvény alapvetően megfelelően szolgálja a közérdekű beruházásokhoz szükséges ingatlanok biztosításának módját. Ugyanakkor természetesen kiérlelődtek azok az eljárási elemek, amelyeket a gyakorla ti tapasztalatok alapján pontosítani, javítani szükséges az eljárások még hatékonyabb lefolytathatósága érdekében. A javaslatban szereplő, a kisajátítási eljárás gyorsabb lefolyását biztosító elemek azt a célt szolgálják, hogy mind a beruházók, mind a kisa játítással érintett tulajdonosok számára az eljárással okozott bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn. A javaslat tartalmát a kisajátítási eljárásokat lefolytató fővárosi és megyei kormányhivatalokkal együttműködésben alakítottuk ki. Továbbá a javaslat elemeit az állami szervek mellett az önkormányzati érdekszövetségekkel is egyeztettük. Tisztelt Ház! A kisajátítási eljárás feladata az alaptörvényi garanciák érvényesülése mentén egyfelől a beruházói, másfelől a tulajdonosi érdekek kiegyensúlyo zása, ezért az egyszerűsítésre és gyorsításra irányuló javaslat nemcsak a közérdekű beruházások megvalósítása céljából kisajátítási eljárást indító állam és önkormányzatok érdekében szükséges, hanem a másik oldalon álló tulajdonosok és egyéb jogosultak hat ékonyabb védelmét szolgáló változtatásokat is tartalmazza. A javaslat a már meglévő kisajátítási esetkörökön túl további környezet- és természetvédelmi célok érvényesülését biztosítja, amelynek keretében lehetővé teszi a környezetkárosodás felszámolása, hu lladékkezelő létesítmény elhelyezése és hulladékkezelő létesítmény rekultivációja érdekében történő kisajátítást is. Olcsóbb és a felek akaratát jobban figyelembe vevő megoldásként külterület esetében nem lesz kötelező az egész ingatlan kisajátítása, csupá n abból az okból, hogy a kisajátítás után a tulajdonosnál maradó terület nem érné el az előírt legkisebb teleknagyságot, hiszen sokszor előfordul, hogy a külterületi több ezer négyzetméteres legkisebb teleknagyságok esetében sem a kisajátítást kérő, sem a tulajdonos nem kívánja a maradék ingatlanrész elvonását, főleg, ha az ingatlanból csupán pár négyzetméterre van szükség a beruházás megvalósításához.
